Vicces nap

Mint kiderült, Marci a nyári parfümöm illatáról sült húsra asszocicál, bár ez lényegesen jobb, mint a krumpli(körte)főzelék. A könyökkrémnél pedig csak a lábáztató medence, és a szőrnövekedést késleltető táska rosszabb. Ramina zokniján pedig nem állat, hanem körizé van. Hogy a szemantikát és a frekventativitást ne is említsem. Nos, aki megpróbálta megérteni, az vessen magára. Mindenesetre vicces volt ez a B-P.
Rámtört a bölcsészpánik. Nos, átgondolás alatt.
Bu.

metro

Kálvinon állati cuki metro újságot osztogató srác áll minden reggel. Nem rég vettem tőle először, de azóta ragaszkodom hozzá. Csak tőle kell:) Mert ő, minden más emberrel ellentétben, szinte minden reggel mosolyog, és gyakran még szép napot is kíván. Nem tudom, hogy csinálja, hogy hajnalban kel, hogy dolgozzon, aztán meg mosolyog mindenkire... de imádom. Üde színfolt a mindennapjaimban, és pár napja tervezem, hogy ezt meg is köszönöm nbeki. Mert megérdemli. Mert idegen, de mégis ismerős, és talán neki is jó, ha valaki egy picit megáll vele beszélgetni. Meglátjuk. Majd egyik nap megejtem:)

Ha megváltozik az életem, miért nem kérdezni meg senki, hogy akarom-e menteni a változásokat? Mi van, ha nem akarom??

no entiendo...

Úgy szeretnék már valami értelmeset írni. Igazából minden adott is hozzá... régen mindig akkor írtam jókat, ha épp nem voltam rendben se lelkileg se testileg. Akkor, ha úgy éreztem, nem tudok megbirkózni a feladataimmal. Most minden stimmel a " vmi nem stimmel" felsorolásomból, mégsincs értelmes gondolatom... egy darab se. Csak... nagy köd van a fejemben. Semmi más.
És szeretnék ordítani, és utálom ezt a világot, amiért ezt nem tehetem meg (ha megtehetném, se menne, mert fáj a torkom:D). Utálom a konvenciókat, utálom a felszínességet, utálom a gátlásokat, amik a magas elvárások miatt alakulnak ki... utálom ezt a világot. Semmi kedvem hozzá. Ki akarok szállni. Itt nincs leszállásjelző?

update

A kerítést már tegnapra megcsinálták, szal én voltam az első és az utolsó, akit megtámadott az a dög.

Jáááj

Nos, a tegnap délután már nem volt olyan felhőtlen, mint a délelőtt. Izomlázam volt deréktól lefelé plusz a bal karomban. A gyomrom kavarogott a fejem meg fájt a másnaposságtól, és torkom is fájt nagyon. Szal kb a hátam és a jobb karom volt csak rendben...
Este a húgom rávett, hogy menjek vele kutyát sétáltatni. Már épp hazafelé tartottunk, amikor egy kocsi miatt fel kellett menni a keskeny járdára... amikor is egy megvadult kutya kihajolt a kerítésen (mer mér is csinálna a gazdi olyan kerítést, hogy a vadállat ne tudja kidugniu a fejét) és beleharapott a karomba. Nagy volt az ijedtség, mert nagyon fájt... de szerencsém volt, hogy ez így télen történt, mert 3 vastag rétegen keresztül már nem tudta belém vájni a fogait. Csak egy lila, duzzadt folt maradt... Viszont így már a jobb karom is fáj:D

Szegény Materazzi:D

Már az idejét sem tudom, mióta vágyom arra, hogy végre kitomboljam magam... és tegnap végre volt buli.

Eleinte persze kicsit kényelmetlenül éreztem magam, de lassan belelendültem:) Asszem a szeretetgombócnál oldódtam fel végleg. Ott hirtelen, ahogy Bori és Alex rám borult (talán más is?:)), úgy éreztem, hogy végre tartozom valahova. És ez jó nagyon, mert régen éreztem ilyet. Viccesek voltak a feladatok is:) Aztán szépen átmentünk BEACra. Eleinte szinte senki sem táncolt perzse, de aztán beindult... meg mi is, az elfogyasztott alkohol mennyiségével egyenes arányosságban:D Táncoltunk sokat jól, volt latin blokk, amit én kicsit:P élveztem, és táncoltam jót Radesszal is. Énekelgettünk ezt-azt az udvaron, amitől most baromira fáj a torkom, de nagyon jó fájás ez, mert így folyton a tegnap este jár a fejemben:) Meg énekelgettünk szegény Materazzit is, bár erről igen halványak az emlékeim. Mindenesetre jó volt, és Borit egyre jobban imádom... és lassan a többieket is:) Áááá... úgysem tudom leírni, milyen jól érzem magam most a bőrömben a másnaposság ellenére is.

És jó volt, hogy bár egyáltalán nem csíptem ki magam, éreztem, hogy tetszem másoknak, és ez már nagyon kellett az önbizalmamnak:) Szal... mesélnék meg, de csak ömlengés lenne:)

...

Pénteken felhívott Susa. Néha alig hallottam, néha recsegett, de annyira jó volt hallani a hangját, hogy könnybe lábadt a szemem. ...:)

szétesve

Néha úgy érzem, a dolgok egyszerűen nagyobbak nálam.

Minden megy a maga rendjén, nagyjából. Titi betöltötte a 20at. Sütöttem neki tortát, mentünk családjával étterembe. És jó együtt. Nagyon jó.
3 vizsgára már jelentkeztem, 4re még nincs időpont meghirdetve.
Csinálom az előadást, pontosabban már kész, már csak memorizálni kéne nagyjából.
A portugál előadás Gigi szorgosságának köszönhetően halad.
Ppk-ba járkálok mindig, csütörtökön buli, decemberben talán kirándulás. Jó lenne.
A tanulás nem halad, de hát nem vagyok én stréber.
Hímezgetek, csellózgatok, énekelgetek, színjátszózgatok, és elmegy minden időm. Aludni akarok (ezt én is mondhatom, vagy ez a mondat már csak Viktoré?). Fáradt vagyok. ...de azért most jól érzem magam a bőrömben. Csak tartson ez sokáig.

"A tiszántúli meszticközösségek
Dúdolják most halkan
Szüzsé, Todorov, fabula
Egyesül a dalban"
by Petink

Egy hónap, és minden rendbejön. Egyetlen hónap.

Hullámvölgy

Utálom ezt az állapotot. A folyamatos depressziómat néha-néha megszkítja néhány vidám perc vagy óra, de ennyi. Ha nem találok gyorsan valamit, ami új színt visz a mindennapokba, végleg lehúz ez a hangulat. Nem akarom... de egyszerűen egyre nehezebb mosolyogni, egyre nehezebb boldognak tettetni magam. Talán majd valami... talán majd valaki segít. Mert én ehhez már kevés vagyok. Már nem segít sem a szoli, sem a zugevés, sem a vásárlás... és kezdek aggódni, mert ezek eddig mindig segítettek.

Eddigi eredmények:

Latin: első zh: 5, második:4
Balázs-P.: 67,5%
Gerse: 82% (kis zh), 94%(kis zh), 92% (nagy zh); összesítve: 90%
Portugál: 93,62%
Emilio: 3 fogalmazás: 3,5 ; 4,25 ; 5 ; összesítve 4,25

Nem tökéletes, főleg az a 2es, de már legalább már nagyjából tudom, mire számítsak. Nekem jó asszem. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem hajtok a jobb jegyekért:)

Akartam írni hosszút, de lefoglalt a spanyol gótika:)

Valszeg idén is benne lehetünk a károlyis színjátszóban. Ez jó... félek, milyen lesz, de legalább visszakapom az olyannyira szeretett életkém egy kis szeletét. Az a színjátszó a mindenem. Nagyo n várom...

Voltamma ppk-ban. Nem sokat, de legalább voltam. Összefutottam Tótival, voltam Zitscsel, Borival, Zsuzsival, Petivel és Renivel:) Meg láttuk furcsánjárós Kornélt. Mindenesetre jó volt... viszont utána irodalomtudományon nagyon nem voltam jelen szellemileg. Csak ültem, bambultam, és néha leírtam egy-egy idegen terminust. Úgy éreztem, muszáj utána Borival találkoznom, mert nagyon rosszul lettem, úgy éreztem, nem bírom ki egyedül a délutánt. De aztán itthon beszéltem msnen Susával és Tüdővel... és már teljesen jól vagyok:)

Most viszont fáradt vagyok. Kimerít most minden nap. Talán lesz majd pihi. Kéne már...

"Esik a hó, az első hó, az egész udvar csupa porcukor"

Tök szép meg minden, mindenki örül, mint majom a farkának, csak én nem. Ez azt jelenti, hogy mostmár télleg tél van, és aki ismer, az tudja, hogy az nem az én világom. Jön a fázás meg a lefagyás "a nincs kedvem menni mer hideg van", a punnyadás, stb... neeeeem jó ez.
Basszus tegnap. Nos, no comment:)
Valszeg benne leszünk az idei károlyis színjátszóban is. És megyünk Zitscsel karibi napra. És igazából most jó. Az meg, hogy mi lesz, nem érdekel.
Csomó dolgot akartam írni, de mire betöltött mindent a gép, mindent elfelejtettem. lolság.

Ja, aludtam Borinál a héten... gondolta rendve tesz kicsit lelkileg:) Ha azt a problémát nem is oldottuk meg, a lelkemnek biztosan jót tett, hogy vele voltam, hogy megismertem a családját... nagyon szeretem:) Igen, tudom, hogy még nincs két hónapja, hogy megismertem, na de ez kit érdekel:)

Egyetemügyben... csodálkoztam volna, ha az egyetemi dolgaim normálisan alakultak volna. Az nem én lennék. Most viszont sorra folytatok vicces beszélgetéseket, mint pölö
- És, milyen az egyetem? A csoporttásrak?
- Az egyetem elmegy, a csoptársakat nem nagyon ismerem.
- Hogyhogy?
- Másik karra járok bulizni, barátkozni.
Hát, lol? Igen. És mindenki sajnál, hogy jajjszegényderosszneki. Érdekes, szerintem nem:D

!

Megvan!
Tudom, mi a baj. Kit érdekel a szerelem, a suli vagy bármi ilyesmi baromság. Az én egyetlen bajom, hogy elanyátlanodtam... asszem most kiderült: kb másfél hónapot bírok ki Susa nélkül. Slusszpassz. Minden hülyeségemet tudjátok be ennek, és higgyétek el, véget ér, amint hazajön. Csak lenne már karácsony:)

sese

Se fizikailag, se lelkileg.
Szeretném, ha nem fájna se a torkom, se a fejem, se az orrom.
Szeretném, ha okos lennék, szeretném, ha minden úgy menne, ahogy szeretném.
Szeretném, hogy végre valaki igazán szeressen.

Olyan nagy kérések ezek?

Hangulatleplezés - képmazsolák

Zsolti fényképez, miközben fényképezemno commentvajon miért ég a lámpa?ha anyunak fekete kell, akkor megszerzi. akkor is, ha ez a baba karjába kerül:D

Et tu mi fili, Brute?

Peti, az előző zh közben felállt?
:DDDDDDD

2 posibilidades:

- felkötöm magam. Tökéletes és könnyű megoldás mindenre.

- felállok a padlóról, s jól megrázom magam. Lerázok magamról minden rosszat, kiürítem a fejem. Felöltöm a kényszeredett mosolyomat, és egészen addig vigyorgok így, míg a vigyorból őszinte mosoly lesz. Nehéz lesz. Ezt választom.

Megvalósítás: kezdetnek megpróbálok beszerezni egy új táskát, mer ez már félig lyukas. Vásárlás = átmeneti boldogsághormon-túltengés. Aztán szolizom. Mesterséges napfény = néhány napos szépség éééés boldogsághormon-túltengés. Aztán csellózom. Cselló hangja = lélekbalzsam. Énekelek. Önfeledt éneklés = ördögűzés a saját lelkemből. Aztán meg bemegyek ppkba. Bori, Zita = dopping. Majd pedig elnézek doppingjaimmal:P giccspartyra. Egy nagy buli meg szintén feldob egy időre. Tervezet további része átgondolás alatt. Majd re. Ha mégsem, akkor az egyest választottam mégis.

A másfeledik ölelés:D

Asszem megérett a kapcsolatunk arra, hogy ezt feltegyem:)

Hálátlan feladat

Valahogy úgy alakult, hogy rajtam keresztül alakulnak a színjátszós dolgok. Ez eleinte jó dolognak tűnt, így tuti minden passzolt az én időbeosztásomhoz:) De aztán nekem kellett közölnöm a többiekkel, hogy Gábor nem tudja vállalni. Aztán azt is, hogy Barbi életébe sem fér bele. Aztán kénytelen voltam leírni azt, amit kimondani is féltem, mert valósággá válik: hogy talán ez így nem fog menni. De a legrosszabb része az volt, amit épp csak acabo de hacer: Chusnak megírni, hogy mi a helyzet. Eleve furcsa Chusnak nem a tananyaggal kapcsolatos ímélt írni. De ez... fizikai fájdalmat okoz a gondolat, hogy ez Chust is mennyire meg fogja viselni. Nagyon lelkes, és a világ legjobb embere, és legjobb tanára. Imádom. És most mégis nekem kellett elmondanom neki mindezt.

Ha valamit akarok, akkor az úgy lesz:D

Tegnapelőtt beleszerettem a zongorázásba. Tegnap szereztem zongorát, ma pedig vettem hozzá adaptert, és íme, el is kezdődött a zongoraművésszé váláshoz vezető út (hosszabb lesz, mint gondoltam:P) Igazából nem muszáj zongoraművésznek lennem. Elég, ha csak gizdán tudom kísérni a saját énekemet. Mert szerintem az állati. Én leszek a magyar Alicia Keys:DD
A tanulási módszereimmel kapcsolatban meg nem nyitok vitát...:) de ha valaki mindenáron akar segíteni megtanulni (és ez a valaki olyan, akit szeresek:P), akkor szívesen fogadom a segítségét:)