nah, képek wiwen, végre.

nem hálátlanságból

Az idei év nem épp a boldogságé, részemről. Az elmúlt héten rengeteget gondolkodtam, mikor voltam felhőtlenül boldog az idén. Sokszor volt jó a kedvem, sokszor voltam boldog, sokszor éreztem magam nagyon jól, de felhőtlenül boldog azt hiszem egyetlenegyszer voltam.
Ez az egy alkalom pedig a közös szalonnasütés volt április végén, a Naplás tónál. Sötét, nyirkos erdő, finom meleg tűz, némi sör meg vodka, 3 boldog pár és két gitár. Az volt az az este, amikor Crisszel egymásba szerettünk. Kétségtelenül aznap éjjel történt. És jó volt beszélgetni a lányokkal, meg jó volt érezni, hogy a fiúk elfogadnak, hiszen ez fontos nagyon, és jó volt, amikor Józsi gitározott, és jó volt, amikor a lányokkal hármasban maradtunk, mert jót beszélgettünk, és mókás volt a tudat, hogy ezalatt Cris titokban elszív egy cigit, és utána tuti rágózik sokat, mert tudja, hogy zavarna.
Igen, az az este felhőtlenül boldog és tökéletes volt.

Majd ha már nem narancssárga pólókat veszek. Majd ha nem lábad könnybe a szemem, ha meglátom az idézetet, ha a vulnerável szót olvasom, vagy elhangzik egy-egy jól ismert mondat. Majd akkor. Addig meg...? Addig meg felvállalom, hogy gyenge vagyok, és kész. Mert az vagyok, nem?

Gigi elaludt, délig egyedül, sok hülye ember között, rosszkedvűen. Fáradtság, rossz közérzet.

Pocsék nap.

Szoli, shopping, alakformáló óra, ahol összefutottam az első énektanárnőmmel.

Szép nap:)

Ímél, hogy nem engem választottak spanyoltanárnak, és még csak beszélni sem tudok épp azokkal, akikkel szeretnék.

Mégiscsak pocsék ez a nap.

képek csütörtökről

már jobban vagyok, de én nem tudom, voltam-e már olyan másnapos, mint ma reggel... kegyetlen volt. nem is sikerült bemennem órára. segáz. és ma folytköv.
... de a tegnapi buli megérte, teljes egészében. és Sode azt mondta, hogy legyek a második felesége (második??). jó volt, nna, most mit ragozzam:)

kivagyok. de kegyetlenül. bármilyen jó is volt a hastánc, ezt a napot szívesen kihagytam volna.

engem mér nem lehet töltőre tenni?

Én is mindent megteszek azért, hogy ne érjem meg a hatvanat; és hogy amennyire csak lehet, kitöltsem minden időmet, és minden csepp energiámat hasznos dologra fordítsam. De ha én mégsem tennék meg mindent azért, hogy ne maradjon szabadidőm, akkor az egyetem gondoskodik róla: ma 4 azaz négy órát álltam sorban az egyetem árnyékos, hideg udvarán, hogy leadjam a szoctám papírokat. Még jó, hogy Tüdő közben megszánt néhány korty sörrel:) Nah, és akkor most irány az alakformáló nyújtás óra.

tegnap álltunk Timivel a buszmegállóban, és láttunk egy biciklin közeledő pasit. röhögtünk jól, mert nagyon furcsán tekert, úgy is mondhatjuk, h nem tudott biciklizni. szal álltunk, néztük, ahogy teker és röhögtünk. erre megszólalt egy csaj a túlsó járdán:
- jó pasi, mi? kár hogy az enyém! na csá!

hát eeeeez meg akkora lol volt, hogy már-már halálos röhögőgörcsben törtem ki:)

the music in me

Vannak zenék, amiket hiába hallgatok szét, mindig egy bizonyos fílinget hoznak vissza... ma reggel, ültem a buszon, a szürkeség közepén, és akkor elkezdődött az Offspringtől a The kids aren't alright, ami azér mitagadás, nem épp vidám szám. Előttem hirtelen mégis megjelent a kiégett, sárga fű, a tikkasztó meleg, az izzadságcseppeket szinte éreztem a bőrömön, a párolgó vizet a hajamon, éreztem, hogy húzódik a bőröm, mert leégett, láttam magam mellett Susát, talán néha még Cris vézna alakja is felbukkant a háttérben... mert ez a zene ez a fíling. És azt hiszem, egész télen ezt fogom hallgatni:)

You and...
I are... like oil and water
And we've been trying, trying, trying
Ohhhhhhh... to mix it up.

We've been....
Dancing... on a volcano.
And we've been crying, crying, crying
Over blackened souls.

Babe, this wouldn’t be the first time.
It will not be the last time.
There is no parasol that could shelter this weather.

I've been....
Smiling... with anchors on my shoulders
And I’ve been dying, dying, dying
Ohhhhhhh... to let them go

Babe, this wouldn’t be the first time.
It will not be the last time.
There is no parasol that could shelter this weather.

Babe, this wouldn’t be the first time.
It will not be the last time.
We've been trying to believe everything would get better!

We've been....
Lying... to each other.
Hey! Babe! Let's just call it, call it, call it
Ohhhhhhhh.... what it is...

Oil and water!
Oil and water!
Oil and water!

Ohhhhhhhhhhhhhhoooooooooooooooooo

(Incubus - Oil and water, baromi jó zene szintén, és én a szöveget is szeretem)

ezt a számot csak úgy szeretem nagyon, főleg akusztikus változatban. mer jóóóó

akkorsem engedek a szürkeségnek. szoli és piros harisnya. tuti recept. na meg Titi és Kyle.

jaja

Reggel, amikor felkeltem, azt hittem, mozgalmas, vidám napra ébredtem, de elcsesztem/ték. Így hát mozgalmas napból unalmas lett. És ha unatkozom, bedepizek.

Az este úgy döntöttem, hogy az ágyban még hallgatom egy picit a kedvenc System számomat. Felkapcsoltam a villanyt, felültem az ágyban, és törökülésben hallgattam a zenét, és közben néztem a képeket a falon. Tudom, hogy Gigi képtelen volt kitenni a frissen festett falára a triumvirátus képeket, én pedig hirtelen felindulásból leszedtem őket. A bolondballagósat és a szalagavatósat is. Képpel lefelé letettem a polcra, majd a fülemben megszólalt a Nickelback Photographs című száma. Elnevettem magam, de ahogy hallgattam a zenét, és néztem a két kép üres helyét, azért elkentem néhány könnycseppet az arcomon. Mit tagadjam, fáj nagyon.

nem érzem, hogy megtaláltam volna a tökéletes sablont, annak ellenére, hogy minden benne van szinte, ami én vagyok. mégis mindig keresem az igazit. kicsit nehéz, mert a fekete háttérhez ragaszkodom. most találtam egy igazán metálos, halálfejes darabot. na?

Persze, ma, hogy lenne kedvem/időm menni partyzni, na ma nem hív senki. grrr

Ültem ma a buszon, az új, masnis, lábgyilkos csodatopánomban, lehetetlenkék felsőmben, Csőrikés esernyővel, és akkor úgy éreztem, hogy elértem a maximális ellentmondást, ami tőlem telik. Ugyanis éppen Serj Tankian üvöltött közben a fülembe (nem, már nincs az országban, mp3 formátumban hordom magammal szegényt).

i just wanna be loved... that's all.

Erika (L) lasagne

Na tessék, itt volt az első hideg hétvége, és már száraz az orrom, annyira, hogy fájt a zuhany utáni krémezés. Elegem van az egész ősz-tél dologból már most.

csigabiga-bikafika

tanárnéni

Tudom, hogy régebben már írtam erről, de imádok tanítani. Most ugyan csak Crist tanítom, de ez is jó élmény. Lusta dög, tehát ha valamit megtanul, az 100%ban az én érdemem, ő otthon nem tesz hozzá. Ez egyrészt idegesít, másrészt meg büszkeséggel tölt el, hogy így is halad. Azt hiszem, eddig egyedül az állandó határozó az, amit nem sikerult beleszuszakolnom az agyába. De szerintem így is szépen haladunk. Látom rajta az igyekezetet, de asszem még mindig én akarom jobban, hogy sikerüljön. Segáz, így is úgy is olyan vagyok, akár az anyja. Ezt kb naponta mondja. Ha ez kell ahhoz, hogy ne bukjon, akkor tessék.

ó te jó ég

értelmet nyert az életem. megtaláltam A kottát: Apocalytica, Nothing else matters. Nosza rajta, nehéz lesz.

én már semmit nem értek

Azt hiszem, elvesztettem a fonalat. Már nem tudom, mi az igazán fontos. Azt hittem, a család, a barátság, a szerelem. A család stimmel. De a barátság véget ér, és a szerelem sem mindig tesz boldoggá, sőt. Hát akkor mit keresek? Mit kéne keresnem? Igyekszem legalább meglátni a szépet, hogy ettől jobb legyen, de ennyi lenne az egész...?...

Két napon belül két olyan fiú akart velem talizni, hogy magam sem hiszem. Ki kéne ugranom a bőrömből, és talizni velük, ha már hívtak... de valahogy boldog sem vagyok ettől, és talizni sincs kedvem.
A döntést mosat szerencsére elodázza, hogy rosszul vagyok.

blöáh

amint jön az első hűvös nap, nekem máris hőemelkedésem van, fáj a fejem meg a torkom. ilyenkor persze itthon kell maradni és pihenni, de az egyedülléttől még ráadásul be is depizem. lol.

sóc lletja - pero te quiero

nagyon gusztustalan ezzel a videóval. de ezt akarta anno megmutatni Desi, csak akkor éppen deszkriminálta a youtube. hát most íme. én baromi jót röhögtem. itt van a szöveg hozzá:P

tentativa

Tento escrever em português...

A amizade é uma coisa inexplicável e intocável. As veces achas q a tens, e que tens amigos, mais nunca podes saber qual é amigo verdadeiro e qual não. E se não estas atento, por fim ficas decepcionado. Mais não tinhas medo, porque quando tens problemas, já podes ver quem é o teu amigo... porque os amigos verdadeiros não escapam, não te deixam sozinho, se não te ajudam, te secam as lágrimas. E depois de caíres tens de levantar-te.

Agora tento levantar-me e procurar os amigos verdadeiros. Acho que já sei quens são.

hujjujjujj

ma volt az első katalánom. és übermegajó volt.

Armando

Amikor Chus nagy nehezen elrángatta színjátszózni, féltem. Azt hittem utál. Hiszen a bátyja utál, akkor biztos ő is. Táborban se szólt hozzám egész héten, 4 évvel ezelőtt. Aztán megtudtam, hogy egyáltalán semmi baja sincs velem, és hogy nagyo jófej. És mellesleg baromi helyes is. Sőt, jól játszott - tény, hogy nagyon testhezálló volt a szerep. Aztán a fesztiválon rengeteget beszélgettünk, józanon, részegen, smsben. Az előadás végén meghajláskor mellém állt, és átkarolta a vállamat. És aznap éjjel megcsókolt, részegek voltunk. Másnap eljött a koncertre, aztán Margitsziget, ahol megkérdeztem, hogy jól emlékszem-e az előző éjjelre.Igen... ezután alig több, mint egy héttel összejöttünk. Nehéz volt Titi nélkül, de fantasztikus ember, átsegített a nehezén. Gyönyörűszép hetet töltöttünk együtt, meg hát összesen másfél hónapot. Télleg szép volt. Aztán meg viszonyszerű barátság. Ha inni támadt kedvem, volt kit hívnom. Ritkán értem el, gyakran késett, nem jött el, szóval nem számíthattam rá. De ha vele voltam, mégis jó volt, mindig rengeteget nevettünk, szívesen mutatkozott velem, ami nekem nagyon fontos. És tegnap azt is bebizonyította, hogy fontos vagyok, és nem alaptalanul tartom őt barátomnak. Délután, bőven suli után, amikor tudom, hogy hullafáradt, felhívtam. Nagyon rossz passzban voltam, és megkértem, hogy talizzunk. Mondta, hogy persze, bármikor. Mondtam, mikortól jó nekem, és ő ott volt. És hagyott, hogy elmondjam, ami bánt, és átölelt, amíg sírtam, utána pedig elmondta a véleményét, nem törődve azzal, hogy mit akarok hallani. Elmondta, ő mit tenne. Kijózanított kicsit. Megnyugtatott, és másról kezdtünk beszélgetni. És rengeteget nevettem tegnap is. És ott volt velem, mert szükségem volt rá. És tudom, hogy máskor is ott lenne. És önzetlenül tette, hiszen nem akar tőlem semmit, télleg csak barátok vagyunk.

Sokat jelentett nekem ez az este, és azt hiszem, azt tette, amit kellett. Akkor hallgatott, akkor beszélt, akkor nevettetett, amikor kellett.
Az meg csak a vicces sors fintora, hogy pont annak az öccse, aki talán a legeslegjobban utál.

valaki, akit szerettem, hazudott, átvert, a szemembe meg mosolygott. most meg csodálkozik, hogy fröcsögök. höhö

néhány embert nagyon utálnék, ha nem szeretném ennyire.

de van, akit már nem tudok eléggé szeretni ahhoz, hogy ne utáljam.

bajban ismerszik meg a jóbarát?:) akkor én megismertem egyet.

mint a kisujjam, úgy vagyok én

partyhegyek

Ha ennyire nem is érzem szarul magamat, mint a dalszövegben, de azért a halmozott másnaposság (harmadik napja zsinórban) azért nem egy leányálom. De megéri:P

Vótunk Délegyházán, fürcsiztünk sokat.

valószínűségszámítás

Este taliztunk Dólyikával. A menetrend Krúdy volt, meg Morrison's2, de hála az aktuális helyzetnek, a találkozáskor mindketten zombik voltunk. Beszélgettünk, egy-két könnycsepp, aztán hála a jó öreg sörnek meg vbk-nak, oldódott a hangulat, és sztorizgattunk, nevetgéltünk. Aztán kitaláltuk, hogy ez nem a nagy partyk napja, veszünk inkább egy-egy sört, és elmegyünk sétálni Margitszigetre. Merazszép, meg mert jó az idő. Mentünk is, de mit ad Isten, a Margithíd bejáratánál a hídon hirtelen ismerős arc mellett mentem el, gyorsan vissza is léptem megnézni. Dani volt, H. Dani. Meg még néhány volt Károlyis abból az évfolyamból. Na erre mennyi volt az esély? Aztán mondták, hogy tartsunk velük partyzni... bevedeltük a sört, mert azzal ne engedtek be, és mentünk. Hát, mit ne mondjak, nagyon jó volt:) Leírhatatlan...és azt hiszem, Dani szemében először a meglepettséget láttam, mert hát azóta már felnőttem asszem...:) ááááh, télleg leírhatatlan. Nem is próbálkozom tovább. És ma se értem haza korán. (Ádám meg, meséltük, hogy úgy kerültünk ide, hogy nem akartunk bulizni... "hát ezt jól elb*sztátok":D...és valamiért nem akarták elhinni, hogy mi ketten csak így itt... bár előre érezték, hogy mi itt leszünk, ezért jöttek:P)

hogyan jellemezném magam? szexi.

Timi kitalálta, hogy jelentkezik a Szexi vagy nembe, de parázott, hogy nem fogják engedni, mert túl fiatal. Megkért, hogy jelentkezzek én is, ha együtt vagyunk, nagyobb az esélye. Jelentkeztem. Igaza lett:) Másnaposan mentem, fél óra késéssel. De azt hiszem nagyzolás nélkül elmondhatom, hogy elbűvöltem őket (ők maguk mondták:P). A beszélgetés során sokmindent kérdeztek, és nagyon jó volt, hogy a műsor jellege ellenére leginkább a nyelvtudásom nyűgözte le őket, meg az, hogy játszottam már csótányt:)

Most íméleztem Zolival. Vicces fiú. Cris meg hihetetlen módon rákattant a zenéjükre. Nem csoda... én is épp őket hallgatom... kár h csak ennyi számuk van fent.

nos hát a tegnap

Ugyebár az első napsugarak még a buszon értek, délben ébredtem utána. Próbáltam eltüntetni a másnaposságom látható jeleit... Aztán átvittem Kriszti lakásába a cuccait, és taliztam Tomival. Zöldmacskába mentünk, neki is tetszett:) És meglepően jót beszélgettünk, meglepően tabumentesen. Kellemes csalódás. Alkoholt viszont nem ittam, gondoltam, szegény Bálint nem teheti, akkor ne lásson már két éjjel zsinórban részegen. Átmentünk zpbe. Alig volt ember. A zene szar volt. És meglepően sokan voltunk feketében:) Viszonylag sokan voltunk kollégák, és jó volt nagyon. Beszélgettem Julival is, Barbival is, asszem oldódik a hangulat, és lassan beilleszkedem. Aztán megjött Peti és Bálint is, lassan meg kezdődött Zoliék koncertje (North6) - a neten találhatók közül a kedvencem a Stay, hallgassátok, a Dreams meg lájtoska. A fiúk baromira szenvedtek, mert utálják ezt a zenét, persze Peti oltott is sin parar. Meg ellopta a papucsom. Én meg persze hisztiztem, hogy adja vissza, és közben nyújtottam felé a lábam. És nem akartam leírnbi ezt is, de egyszerűen muszáj, mert ismét olyan bókot kaptam, amire emlékezni akarok sok idő múlva is... épp tartottam Peti felé a lábam, hogy azonnal tegye vissza rá a papucsot, amikor Bálint egy ujjával a térdemtől a lábujjam hegyéig végigsimította a lábszáramat, és azt mondta, hogy gyönyörű a spiccem. Idióta egy bók, de a korábban elmondottak miatt ez is a szívemhez szólt. Aranyos nagyon.
Aztán nekem menni kellett, talim volt Crisszel, Peti meg gondolta, megmutatja a Gödröt is Bálintnak. Szal megbeszéltük, hogy megyünk együtt Deákig. Leszálltunk Wesselényinél, és besétáltunk Deákig. Nagyon jól éreztem magam velük. Rengeteget nevettem, és köztük úgy éreztem, olyan idióta lehetek, amilyen valójában vagyok:) Hihetetlen... mindkét fiú fantasztikus:) Aztán persze megvártam Zitát az aluljáróban, és hozott nyami sütit, és nem akartak elengedni, olyannyira, hogy Cris 20 percet várt rám... megérdemelte:P
Nem volt egy hihetetlenül mozgalmas nap, mégis olyan, amire szívesen fogok emlékezni:)

nagyon örülök, hogy végül elmentem. hogy őszinte legyek, nem sok kedvem volt hozzá. sokat filóztam, és még úton odafelé is majdnem visszafordultam. kár lett volna. nem táncoltunk sokat, de az a kevés jólesett, sokat beszélgettem Zitscsel, ott volt Tüdő, a Kazimires sztori asszem emlékezetes, voltam Petivel, megismertem az öccsét, és jó volt az egész, nna. és reggel, amikor hazaértem, anyuék már ébren voltak. együtt fogat mostunk Timivel, ő suliba ment, én meg az ágyba. kellett ez már nagyon.

én az ilyen bókokat szeretem.

Beszélgettünk, mesélt magáról, miközben szegény teát ivott én meg bort, és mesélte, hogy táncol (erre azért már rájöttem, amikor megpörgetett a táncparketten), és én is mondtam, hogy sokat táncoltam, és erre azt válaszolta, hogy látszik az alakomon. Talán nem is kimondottan bóknak szánta, de annyira kedvesen, egyszerűen és természetesen és "nemnyomulósan" mondta, hogy ez a rövidke mondat jobban esett, mint száz másik bók együttvéve.

Talán mert ez a fiú kedvesebb, egyszerűbb (a szó legjobb értelmében), természetesebb, mint száz másik együttvéve. Azt hiszem, régen nevettem ennyit:) (rajta)

frendz

Megtehette volna, hogy egy szót sem szól. Sohasem tudtam volna meg, valószínűleg. Megtehette volna, mégsem tette meg. Mert őszinte akart lenni. Mert fontos neki a barátságom.
Megtehetném, hogy haragszom rá, és többé nem beszélek vele. Megértené, valószínűleg. Megtehetném, mégsem teszem. Mert őszinte volt. Mert fontos nekem a barátsága.

*köszönöm, és szeretlek*

szánsájn van és izzadás de ez kit érdekel

mert

szánsájn van meg terítőruha meg jégkrém, ha úgy tartja kedvem meg napszamcsi meg apró retikül.

szánsáj van és adja isten, hogy soha ne is érjen véget.

Én most még nagyon várom a sulit. Szép, nagy, színes füzeteim vannak, amik csak úgy kiáltanak azért, hogy teleírjam őket; a katalán órák miatt be vagyok sózva, mer izgis (mellesleg új motivációm van: az új Károlyis spanyoltanár, aki katalán amúgy...nyammi); meg hiányzik már a légkör... és gondolom kb egy hétig ilyen izgis lesz. Aztán megint szürke lesz minden, mint a Chus által olyannyira utált galambok.

Néha az élet olyan meglepő dolgokat produkál, hogy eláll a szavam.

(igen, most oltsatok, tudom, hogy nekem sosem áll el a szavam, pedig most mégis)