vasárnap, szeptember 30, 2007
Túl sok érzelem, gondolat kavarog bennem... találkoztam Krisztivel, Zsoltival (ó, én erkölcstelen), Tüdővel, Dáviddal... és ennél most nem is tudok többet írni.
szerda, szeptember 26, 2007
Félek (tudom, nem újdonság)
Egyszercsak, nagyonmuymuito hirtelen írt egy iwiw message-t (igen, Zso, csak a Te kedvedért:P) az unokatesóm. A kisebbik. Ha jól emlékszem, 5 éve találkoztunk utoljára. Vagy 6? Igazából lényegtelen. Most viszont egy egyetemre járunk. Egy campusban éljük a mindennapjainkat, és mégsem futottunk még össze. Vagy mégis... csak nem ismertük meg egymást. Azért 5-6 év ebben a korban sok idő, és akkor is csak a nővére esküvőjén futottunk össze. Amúgy meg 8,5 éve az anyjuk temetésén, azelőtt meg újabb fél évvel találkoztunk csak, amikor még élt Erzsi. Régen viszont együtt kergetőztünk Mamiék kertjéban, együtt kerestük az eldugott húsvéti ajándékokat... és most félek, hogy nem fogom megismerni. Ha minden igaz, pénteken délben az A épület előtt. És ha tömeg lesz, és nem ismerem meg? És ha beülünk valahova, és nem tudunk majd beszélgetni? Mi lesz, ha kiderül, hogy már teljesen elveszítettük egymást...? félek... nagyon.
hétfő, szeptember 24, 2007
Tökéletes nap *boldog*
Ez a nap, bár nagyon hosszú volt, tökéletesre sikeredett.
Nem késtem el.
A filó vicces volt.
A többi órát is túléltem ínhüvely gyulladás nélkül.
Elmentem Szekeres Adriennhez meghallgatásra, és jó volt. Egyszerűen imádnivalóan aranyos nő, de télleg hihetetlenül. Azt kérte, énekeljek neki vmit. Csak a Juramento jutott eszembe hirtelen, elénekeltem. Mondta, hogy énekeljek vmi musicalt is, mert mondtam, hogy azt szeretem. De azt se tudok magyarul... így elénekeltem a Ma éjjel táncolnékot spanyolul, és kiakadtak, hogy nem tudok magyarul énekelni:) És azt mondta, hogy gyönyörű hangom van, és nagyon muzikális vagyok, de sajnos technikám az nincs, és nem rekeszből énekelek - ezt én is tudtam, meg zöngém sincs, ezt nem tudtam. De kicsikart belőlem zöngét jól, és nagyon jól tanít, és kedves és aranyos és imádom. És nála végre sikerült rekeszből énekelnem. És jó volt. Tökéletes háromnegyed óra volt. Egy szíínészlánnyal ketten oktattak, épp az ő órája volt, meg bejött egy pasi, aki szintén ott tabnul, és játszik a Producerekben meg a Vámpírok báljában. És jó volt, ha még nem mondtam volna.
Aztán irodalomtudományon jókat röhögtünk Katával, meraz az óra szánalmas.
Aztán itthon mondta a húgom, hogy a prueba egész jól sikerült.
Aztán mentem tanítani, és már az is jó, hogy látom a lányon az érdeklődést... de ami a legjob: tavaly bukásra állt, elkezdtem tanítani, és az év eleji ismétlés dogája 2 pont híján 5ös lett! Ez számomra hihetetlen sikerélmény...
Aztán Dáviddal végigbeszéltem mobilon a hazautat, aztán felhívtam itthonról, és tök jót beszélgettünk, aztán ettem nagyon finomat, aztán bekapcsoltam a gépet.
Írt az unokatesóm, akit kábé ikszanégyzeten éve nem láttam, hogy ha már mindketten eltések vagyunk, fussunk össze már.
Aztán beszélgettem Viktorral... beszélgettünk, most nem csak én írtam. Kedves volt, magához képest bőbeszédű, és imádom.
Aztán beszélgettem Ricsivel, ő is meglehetősen sokat írt... és őt is imádom. Talán nem annyira, mint Viktort, de azért igen.
Lenne néhány dolog, amitől még tökéleteseb lehetne ez a nap, dehát ne legyünk telhetetlenek. Boldog vagyok.
Nem késtem el.
A filó vicces volt.
A többi órát is túléltem ínhüvely gyulladás nélkül.
Elmentem Szekeres Adriennhez meghallgatásra, és jó volt. Egyszerűen imádnivalóan aranyos nő, de télleg hihetetlenül. Azt kérte, énekeljek neki vmit. Csak a Juramento jutott eszembe hirtelen, elénekeltem. Mondta, hogy énekeljek vmi musicalt is, mert mondtam, hogy azt szeretem. De azt se tudok magyarul... így elénekeltem a Ma éjjel táncolnékot spanyolul, és kiakadtak, hogy nem tudok magyarul énekelni:) És azt mondta, hogy gyönyörű hangom van, és nagyon muzikális vagyok, de sajnos technikám az nincs, és nem rekeszből énekelek - ezt én is tudtam, meg zöngém sincs, ezt nem tudtam. De kicsikart belőlem zöngét jól, és nagyon jól tanít, és kedves és aranyos és imádom. És nála végre sikerült rekeszből énekelnem. És jó volt. Tökéletes háromnegyed óra volt. Egy szíínészlánnyal ketten oktattak, épp az ő órája volt, meg bejött egy pasi, aki szintén ott tabnul, és játszik a Producerekben meg a Vámpírok báljában. És jó volt, ha még nem mondtam volna.
Aztán irodalomtudományon jókat röhögtünk Katával, meraz az óra szánalmas.
Aztán itthon mondta a húgom, hogy a prueba egész jól sikerült.
Aztán mentem tanítani, és már az is jó, hogy látom a lányon az érdeklődést... de ami a legjob: tavaly bukásra állt, elkezdtem tanítani, és az év eleji ismétlés dogája 2 pont híján 5ös lett! Ez számomra hihetetlen sikerélmény...
Aztán Dáviddal végigbeszéltem mobilon a hazautat, aztán felhívtam itthonról, és tök jót beszélgettünk, aztán ettem nagyon finomat, aztán bekapcsoltam a gépet.
Írt az unokatesóm, akit kábé ikszanégyzeten éve nem láttam, hogy ha már mindketten eltések vagyunk, fussunk össze már.
Aztán beszélgettem Viktorral... beszélgettünk, most nem csak én írtam. Kedves volt, magához képest bőbeszédű, és imádom.
Aztán beszélgettem Ricsivel, ő is meglehetősen sokat írt... és őt is imádom. Talán nem annyira, mint Viktort, de azért igen.
Lenne néhány dolog, amitől még tökéleteseb lehetne ez a nap, dehát ne legyünk telhetetlenek. Boldog vagyok.
vasárnap, szeptember 23, 2007
Kicsit napról-napra élek. De jó. Jó minden este későn hazaérni, későn lefeküdni. Egy kicsit érzem, hogy vagyok. Egy kicsit érzem, hogy van, aki szeret. És vicces, amikor az utsó metrón a csellómat zongorának, majd gitárnak titulálják (bár a gitár azért lényegesen közelebb áll az igazsághoz)... és jó volt végre Zsoval találkozni, kétszer is és:) és köszönöm...
ha zavaros vagyok, ez van. ilyen vagyok
ha zavaros vagyok, ez van. ilyen vagyok
hétfő, szeptember 17, 2007
vasárnap, szeptember 16, 2007
Sueño con tantas cosas q quiero q sean realidad
És a szép az, hogy néha az álmok valósággá válnak.
Nagy szavak kis dolgokra, de az élet talán mégis szép.
szombat, szeptember 15, 2007
Najó
Bevallom. Először is magamnak.
Kezdem az elején. Szal, a táborban rengeteget voltunk, voltam Zsizsivel. Tudom, hogy nem tartozott a rajongóim táborába, és ettől csak még szimpatikusabb. És imádtam vele lenni, mert nagyon idióta, és nagyon vidám, még a hangja is. Megszólal, és rögtön mosolyoghatnékom támad. Hátha még a szavai értelmét is felfogom:) Szal ő olyan ember, akinek imádom a társaságát, mert mindig megnevettet, és jól érzem magam vele.
Na most ezek után kb azóta nem beszéltünk normálisan, hogy hazajöttünk. És én ezt nagyon sajnálom, mert nagyon jó volt vele, és nagyon megszerettem. Bár a békatábori új ismerősök elvesztése nem új fogalom számomra. De ezért mindig rossz, főleg, ha télleg nagyon megkedveltem az illetőt. Szal, a bevallanivalóm, ha nem derült volna kiaz, hogy hiányzik Zsizsi.
Bár asszem Dáviddal is tudok sokat nevetni:)
Bár asszem Dáviddal is tudok sokat nevetni:)
:)
Punnyadós nap volt, de néha kell ilyen. Viszont sajog a tüdőm ( nem Te, Tüdő), és ez kezd aggasztani. Most nincs időm betegnek lenni. Bulizni kell, meg ilyenek. No. És átjött Dávid - csak ő, mert Ricsit a változatosság kedvéért nem engedték -, áthozta a képeket, meg beszéltünk Ricsivel:D, meg dumáltunk sokat. Vicces... sosem hittem volna, hogy egy 15 éves fiúval ilyen jól kijövök majd. És mégis. Remélem, ez azért még tart is egy ideig:)
:)
PPK-s Bori jelölt iwiwen, és ettől az apróságtól (hihi, szó szerint szinte) nagyon jó lett a kedvem:)
péntek, szeptember 14, 2007
GT afterparty
Amennyire rosszul éreztem magam a táborban, annyira jó volt tegnap. Ez most jóleső másnaposság:) Mer jó volt a singing-in-the-rain-csucsucsá, meg Sz. és K. L. szép volt:P, meg jók voltak a táncok, meg stb... Szal jó volt. Kösz Zits a meghívást:)
csütörtök, szeptember 13, 2007
kedd, szeptember 11, 2007
A p/fék miatt történt.
Ellentmondó érzések, kusza gondolatok, élvezhető latin óra, kellemes beszélgetés Zolival, hosszú telefonálás Dáviddal, vicces msn Ricsivel. Kb ez volt a mai délután.
Az élet nehéz
Szívemen ólomsúly, fülemben fájó mondat cseng, nem látok és nem hallok és nem érzek, mert kőből vagyok már, könnyem is elfogy lassan, és akkor figyeljek és vágjak értelmes pofát kommunikáció-retorika-borzalom előadáson. Ja, meg jegyzeteljem a sok idióta görög nevet.
hétfő, szeptember 10, 2007
Egyetem - túl az első napon
Hát, mit is mondjak... persze, hogy elmaradt az utsó előadás, nekem mindig szerencsém van:) Mindenesetre nagyon vegyesek az érzelmeim az egész egyetemmel kapcsolatban.
Egyrészt: személytelen, rideg, labirintus, hideg. A tanár nem tudja a nevem, de nem is kíváncsi rá - és ez engem zavar. Egy órán kb 300an vagyunk, a következőn kb 40en. Nem tudom, mikor kivel vagyok együtt, nem tudom, mire számítsak, nem tudom, a következő órán ki ül majd mellettem (szerencsére Gigivel szinte minden óránk közös...). Nem tudok beszélgetni az órák alatt, mert jegyzetelni kell... és nem tudom a szomszédét elkérni, mert örülünk, ha Gigivel ketten összedobtuk a jegyzetet... kicsit gyorsan adta az infókat ma mindenki.
Másrészt: Faix Dóra nagyon szimpi, a filóbácsin meg jókat röhögtünk (kb Vitéz-klón). Az anyag érdekes - legalábbis ma még az volt. Összefutottam réglátott-imádott Nuskapámmal, Kata aranyos, Fábiánnal kétszer is összefutottam és mosolygott, és Gigi is ott van. Most úgy érzem, nem lesz jobb, mint a károlyis évek, de azért élvezni fogom.
Egyrészt: személytelen, rideg, labirintus, hideg. A tanár nem tudja a nevem, de nem is kíváncsi rá - és ez engem zavar. Egy órán kb 300an vagyunk, a következőn kb 40en. Nem tudom, mikor kivel vagyok együtt, nem tudom, mire számítsak, nem tudom, a következő órán ki ül majd mellettem (szerencsére Gigivel szinte minden óránk közös...). Nem tudok beszélgetni az órák alatt, mert jegyzetelni kell... és nem tudom a szomszédét elkérni, mert örülünk, ha Gigivel ketten összedobtuk a jegyzetet... kicsit gyorsan adta az infókat ma mindenki.
Másrészt: Faix Dóra nagyon szimpi, a filóbácsin meg jókat röhögtünk (kb Vitéz-klón). Az anyag érdekes - legalábbis ma még az volt. Összefutottam réglátott-imádott Nuskapámmal, Kata aranyos, Fábiánnal kétszer is összefutottam és mosolygott, és Gigi is ott van. Most úgy érzem, nem lesz jobb, mint a károlyis évek, de azért élvezni fogom.
vasárnap, szeptember 09, 2007
hmmm...
Most olyan furi. Olyan rossz, de mégse. És jó, de azér asse. És olyan tanácsot kérnek tőlem, amit én is szeretnék már valakitől kapni. És olyanokkal vagyok jóban, akikről nem hittem volna. Most csak úgy hagyom, hogy sodorjon magával az élet, mert azt hiszem már fáradt vagyok az árral szemben úszni. Különben is, víziszonyom van, az árral szemben úszva meg könnyű elsüllyedni. Úgyhogy asszem most felfeküdtem a víz tetejére, a tarkómra tettem a kezeimet, lehunytam a szemem, és kiszolgáltatom magam az élet sodrásának... mert néha kell így is. És majdcsak lesz valami, mert ugyebár olyan még nem volt, hogy ne lett volna valahogy.csütörtök, szeptember 06, 2007
Téllegtélleg
Nekem télleg fáj, hogy Martint és a barátságát elvesztettem. Mert azt hiszem, ez az a helyzet, amikor egyértelműen kijelenthetem, hogy ez történt. És fáj, mert nagyon szeretem, és sokat jelent nekem.
:)
Annyira kerestem valakit, aki meghallgat és megért, hogy nem vettem észre, hogy végig itt volt mellettem: végül az egyetlen édesanyám lett ez a barát. Az élet néha váratlan fordulatokat hoz.
szerda, szeptember 05, 2007
Without love
Life is like the seasons with
No summer
Without love
Life is rock 'n' roll without
A drummer
Without love
Life is like a beat that you can't follow
Without love
Life is Doris Day at the Apollo
Without love
Life is like a prom
that won't invite us
Without love
Life's getting my big break
and laryngitis
Without love
Life's a '45'
when you can't buy it
Without love
Life is like my mother
on a diet
Like a week that's only Mondays
Only ice cream, never sundaes
Like a circle with no center
Like a door marked "do not enter!"
Life is like the seasons with
No summer
Without love
Life is rock 'n' roll without
A drummer
Without love
Life is like a beat that you can't follow
Without love
Life is Doris Day at the Apollo
Without love
Life is like a prom
that won't invite us
Without love
Life's getting my big break
and laryngitis
Without love
Life's a '45'
when you can't buy it
Without love
Life is like my mother
on a diet
Like a week that's only Mondays
Only ice cream, never sundaes
Like a circle with no center
Like a door marked "do not enter!"
Gratuláljatok!
Összeállítottam az órarendemet. Semmi nem ütközik semmivel. A hétfőm hosszú, de lett benne egy kétórás lyuk, amikor egy kicsit pihenhetek (csak tudnám, mit fogok majd csinálni... de a délutánira nincs más időpont). A keddem nagyon durva, 2 félórás lyukkal, de talán túlélem. Szerdán 2 óra délelőtt, 1 délután. Csütörtökön és pénteken meg csak 1-1 órám van reggel, és ettől nagyon boldog vagyok. A rangsorokban is jó helyen vagyok, így talán marad ez az egész jól megszerkesztett órarend. Örülnék, mert ez így nagyon szép:) És kár volt a kezdeti aggódásért. Az ETR nem is olyan nagy ördöngősség. Már meg is szoktam. Ok, szerinte még mindig csak 10 kreditet vettem fel, szerintem meg 27-et, de mindegy. Bocs, ha ez senkit sem érdekelt, de nekem most nagyon jó kedvem lett.
kedd, szeptember 04, 2007
1.
Ma lesz az információs nap. Most meg perceken belül elküldöm a jelentkezésemet portugál minorra. Oszt majd meglátjuk, mi lesz. Mindenesetre... perceken belül megkezdődik az egyetemi életem. Gábor szerint életem legjobb évei jönnek. Remélem.
hétfő, szeptember 03, 2007
Rettegek
Egyedül fogok aludni. Ilyen ritkán fordul elő, és nem is szokott menni. Most zsinórban többször lesz ilyen... drukkoljatok. Ez nagyobb feladat, mint gondolnátok.
:(
Legszívesebben újrakezdeném az egész Károlyit. Merazjóvolt.
Az elmúlt öt év után, tudatában annak, hogy nem könnyű, szó nélkül újrakezdeném. Mert élveztem, és mert mégiscsak könnyű, a maga nemében:) Életem öt gyönyörűséges évét köszönhetem neki.
Az elmúlt öt év után, tudatában annak, hogy nem könnyű, szó nélkül újrakezdeném. Mert élveztem, és mert mégiscsak könnyű, a maga nemében:) Életem öt gyönyörűséges évét köszönhetem neki.
Talán majd pont most?
Eddig minden évben azt hittem, hogy majd sokáig jóban maradok a békáimmal, talán örökre szóló barátságok születnek majd. Ennek ellenére a Martinnal kialakított furi kapcsolatom bizonyult a leghosszabbnak, és ez sem érte meg a teljes egy évet. Tegnap ezt elmeséltem Dávidnak, aki megígérte, hogy most nem így lesz. Ő nem fogja hagyni... ha akarom, ha nem, rám fog szállni, és jóban maradunk:) Meg lesz folytatása a bulinak... hát, remélem, ezek a "barátságok" most tartósabbak lesznek:)
Kéne:
- egy váll, amin kisírhatom magam.
- egy kéz, ami felmos a padlóról.
- egy barát, aki meghallgat és megért.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)







