Fáradt

Az elmúlt napok hosszabbra nyúltak a szokásosnál, és végre a fáradtságnak a jóleső változatát érzem. Persze, a munka is benne van, de ugyanúgy minden más is. 5ös lett az énekvizsgám, amit ugyebár tökbetegen csináltam. A színjátszó még káosz, de legalább szórakoztató, vidám és világmegszépítő-féle káosz (bár Chusszal milyen is lehetne?:)). És tegnap este voltunk Titivel színházban. Az előadás nem volt rossz, bár nem tetszett szélsőségesen (bár az Erzsikét alakító színésznőt szívesen beakasztanám a szekrénybe Szerdzsi mellé:)), de maga az élmény, ha Vele voltam színházban, megérte. Onnan mentünk kocsmába, Corvinusosokhoz csatlakozni, ott iszogattunk, beszélgettünk, aztán átmentünk School Clubba, ahol a karaoke haldoklott, tehát olyan zenére táncoltam, hogy még magam sem hiszem el:) Jól éreztem magam. Edina cuki nagyon, Gabi télleg jól táncol, Robi meg vicces:) Szal... télleg jó volt.
Ma meg voltam dolgozni. Felmondtam. Feladtam kb 2 óra után. Ma még végigcsináltam, de azt mondtam a főnöknek, hogy többet nem megyek. De aztán a lányok győzködtek estig, meg utána a hazaúton is, és lehet, hogy visszamegyek majd. Eltettem a telszámukat. Igazuk van, bizonyos szepontból ez a legjobb munkahely, amit csak el tudok képzelni. Nos, meglássuk majd.
Oszt lassan talizni kéne mán Boriékkal, uncsitesóval (a nagyobbikkal sem ártana... igazánb megnézném már a legkisebb rokonomat:)), Zsoltival... (csak azért sorolom itt fel, hogy tuti ne felejtsem el:P) és jövőhéten jön Suuuuuuusaaaaaaaaaaaa!:))))

tegnap

Idegörlően borzalmas és unalmas egyedül töltött délelőtt után bementem Astoriára betanításra, és utána rögtön dolgoztam is 4 órát. Délelőtt viszont hívott Titi, hogy van-e kedvem este velük kocsmázni... az az igazság, hogy ey félig-meddig meghívásom volt már Nagydióba... de kis hezitálás után igent mondtam, végülis fél éve vártam egy ilyen alkalomra. Szal... munka után átsétáltam Fővám térre, Titi már ott várt, és lementünk a kocsmába. Eleinte persze kényelmetlenül éreztem magam... egy csaoport összeszokott idegen között. De aztán már jól éreztem magam. Nagyon aranyosak, nagyon szimpatikusak, és nem tudom mér kellett parázni, hogy majd nekem nem tetszenek:)

Jó napot kívánok! R. Erika vagyok a H. Közvélemény - és piackutató Intézet Kft. munkatársa.

Hát ez egy vicces munka.

- (bemutatkozom)
- Hallja maga, hány óra van?
- Fél nyolc.
- Akkor feküdjön le! - és lecsapja.

- (bemutatkozom)
- Ne kutasson, kedvesem. - lecsapja.

- (bemutatkozom)
- (ordítva) Mit mondott? Nem hallok semmit!
- (megismétlem)
- Nem hallok semmit! - még mindig ordítva
- (kb a felét megismétlem, ordítva, a kollégáim szakadnak a röhögéstől, és én is:P)
- Nem értem! Mit mond? Timike! Timike, te vagy az?
- (röhögve, ordítva) Nem, nem Timike vagyok. (megismétlem a bemutatkozást, amennyire tudom a röhögéstől)
- Timike! Hogy vagy?
- (feladtam) Jól, nagyi, köszönöm. De most mennem kell. (letettem, és 5 percig röhögtem)

...visszaolvasgatam a tavaly májusi bejegyzéseim egy részét. Először is, egy ideje Viktorral álmodom. Nem úgy, hogy főszereplő, hanem csak mindig látom, hogy ott van a háttérben. Sosem történik vele semmi, csak... ott van minden tőle független jelenet hátterében is, és most olvastam, hogy májusban már volt ilyen. Meg nosztalgiáztam. ... eszembe jutott pölö amikor a bolgár plázában a vicces bogyókon ültünk. ...és az is eszembe jutott, hogy mennyire szeretem őket:)

Ma

A mai próba volt az idei legjobb. Chusszal tánciztunk, eleinte a nagyteremben 4en, aztán a tükrös táncteremben 3an. Kell majd salsaszerűségelni, cruzando, meg ilyesmik, meg balettszerűségelni... nekem vidám balett, Tüdőnek szomorú balett. Igen vicces lesz. És ha minden jól megy, Cris, Julio össze lesz a ffi főszereplő. Ezt ugyan még nehéz elképzelni, de Chus szerint jó lesz. És azt is mondta, hogy Cris es el chico más guapo del instituto. És... imádom Chust.

ps: Dólyika, nincs kedved mutatni egy-két balett-lépést, ami vidám(:P)?... mert elég rég táncoltam már ilyesmit ahhoz, hogy ne jusson eszembe változatos koreográfia imprózáskor...:S

hullám

most hirtelen ismét boldogsághullám tört rám, úgyhogy most elmegyek Mocskos melót olvasni, ami nemhogy lelohagyni nem hagyja a jókedvemet, inkább csak tovább növeli:)

Mindig meg akarom változtatni a sablonomat... viszont nem tudok teljesen új sablont csinálni, és a htmles tudásom is igen véges. Úgyhogy mindig jól megváltoztatom, aztán visszacsinálom, mert az új vmiért nem stimmel. ...de azér már unom.

es un día bueno...

Jó nap volt (egy-két dolgot leszámítva), mégis nyomorultul érzem magam. Tudom, hogy boldognak kéne lennem, mégis úgy érzem, mintha valaki a markában tartaná a szívemet, és szorongatná... de most nem fizikai értelemben fájdalmas. Ki kéne húznom magam, mégis legszívesebben összegömbölyödve ülnék egy sötét sarokban. Valami... valami nem stimmel, és nem tudom, mi az.

Giginek

tudom, hogy nem olvas, de hátha mégis. idézet neki a Mocskos melóból. mert olvastam, és ő jutott eszembe:D
"A Montgomery és a Kearney Street között húzódott, és megvolt benne minden jó, ami csak egy sikátornak becsületére válhat: tűzlétrák, kukák, különböző acélajtók, egy patkány, két sirály, mindenféle mocsok, egy kartonlap alatt egy eszméletlen fickó, fél tucat "Parkolni tilos" tábla, háromban büszke golyólyukak. Nem is sikátor volt, hanem a sikátor platóni ideája."

gáz már most elkezdeni a hisztit, hogy mit vegyek fel szerda estére?:D

Várok

...hogy a gép áttöltse a telómra a zenéket:) addig meg nem tok mit csinálni. volt sok időm, mert a vihar miatt nem mertem elindulni Titihez. így legalább tudott tanulni jól (ha azt csinálta...). úgyhogy megnéztem a hairsprayt (ami így harmadszorra és angolul is nagyon tetszett), meg kyle-t, meg az S.O.S. Szerelem magyarságot, és mind tetszett, és végre összeválogattam zenéket jól, változatosan, nem csak sebtiben feldobtam néhány albumot. mondjuk aztán tuti rájövök, hogy az a sebtiben feldobott néhány album a kedvenc zeném, és úgyis letörlök majd minden mást, de azért igyekszem változatosságot hozni a mindennapjaimba. új zenei ízlés ide vagy oda, ha folyton csak rockot meg emot hallgatok, letagadom magam.

Itt volt Dólyika:)

Köcsög Viktor

Asszem elkezdődött az égiek részéről a büntetőhadjárat. Szemtelenül boldog voltam. Ezért kaptam a tegnap estét, és ezért kaptam ezt a beszélgetést:
Eddig, ha Viktor nem volt beszédes kedvében, megkérdeztem, mit csinál, és akkor - természetesen hozzá mérten - elkezdett belőle ömleni a szó. Erre most:

[12:04:15] mp:
...pues... q haces?
[12:04:52] XxX:
estoy hablando con un monton de gente pero quiero dormir
[12:05:00] XxX:
asi qie...adios :)
[12:05:04] XxX:
hasta luego

Még mindig nem értem. Köpni-nyelni nem tudok. ...persze, ismerem, tudom milyen, de azért rosszul esett.

hö

hmmm... a nagy boldogságban elhagytam az agyamat. arra kérném a becsületes megtalálót, hogy izé... hmm... hozza házhoz. vagy mittomén.

Soy feliz

Egyszerűen minden szép ezen a világon. Bementem ma ppkba, és jó volt érezni, hogy örültek nekem. Jó volt őket látni, hallani a hangjukat... nagyon hiányoztak már. Kaptam munkát, jövő héttől délutánonként dolgozom. Ötös lett a nyelvtudományom. Egy pasi meghívott teázni(persze nemet mondtam, de csak jólesik). Bár nem éreztem magam annak, mondták, hogy csinos vagyok. Este megyek Titihez. Holnap jön Dólyika. Télleg minden gyönyörű.

Zits ráébresztett a túlzott vidámságom okára. Holnap utazik Kaposvárra, és teljesen be van zsongva. Várja az utat, a vonatozást, és mindent. ...és azt hiszem, én Bulgáriával vagyok így. Várom az izgalommal teljes utat, a megérkezés boldogságát, a nagy öleléseket, a vidám beszélgetéseket, Eli szüleinek túláradó kedvességét, Viktor fél szavait, Eli mélyről fakadó jóságát... mindent, egyszerűen minden egyes pillanatot várok, és igyekszem majd kiélveznbi a lehető legjobban. Én ezt várom nagyon. És mivel ez még sokára lesz, talán addig minden egyes napot ilyen vidáman kezdek, és ha így állok a világhoz, a világ is többet mosolyog rám. Így nem nehéz boldognak lenni, és mindent szépnek látni. Bár... talán az is közrejátszik, hogy télleg minden tökéletes:)

bg

Bezsongattam a népet. Írtam körímélt, hogy én megyek, szóljon, aki velem tartana. És írt Gábor, hogy még nem tuti, de van kedve. Ma pedig mondta Gigi, Tüdő és Barbi is, hogy van kedvük:) Még így is az az érzésem, hogy egyedóül fogok utazni, de hátha nem. Mindenesetre alig várom.

Mi van a táskádban? blog-körjáték

Még szerencse, hogy most kezdődött ez, a nagy táskakipakolás után. Különben még mindig lenne csiszolófej is nálam. Nos. Nézzük:

Nagy, mindent elnyelő zseb:
- Christopher Moore: Mocskos meló (anyu szerint vicces, h pont aznap kezdtzem olvasni, amikor mentem munkát szerezni:))
- új notesz, az idei
- régi notesz, a tavalyi, mert néhány nélkülözhetetlen infó van benne
- adóbevalláshoz szükséges papírfeci
- bazinagyfogú fésű, polgárpukkasztó sárga árnyalatban
- rák alakú ujjbáb, IKEA, kabalaként funkcionál
- index
- 3 db hullámcsat egy kartondarabon
- babazokni alakú tárcám, amiben már nem tartok semmit
- 100as pzs csomag, kb félig
- bontatlan furiszínű tic-tac
- töltőtoll (basszus, egész este ezt kerestem:S)
- irodalomtudomány puska, amiről aszittem, kidobtam, és még csak nem is használtam
- szempillaspirál
- színezett, csillogós, avonos ajakápoló
- tárca
- kis tégely arclemosó
- hozzá tartozó kis tégely arckrém
- mókás kávé még Kismarosról (Douwe Egberts 3in1)
- világoskék Bebe
- miniceruza
- rúzs
- klasszikus nyami tic-tac, jó sok emlékkel az ízében
- üres tampontartódobozka :)
- lila hajgumi
- 5 forintos
- mégegy üres tamponosdoboz
- teló
- a telóról lecsúszott Spongya Bobos zokni
- Nózi inhaláló
- játékmacska, pici műanyag
- néhány kallódó tic-tac
- P&S Labello

Belső kiszseb:
- Zitstől kapott csoki, kabala:)

Bal külső kiszseb:
- soksok hajtű
- 3 db bolgár buszjegy

Jobb külső kiszseb:
- k&h pendrive:D
- cetli a november végi munkámról
- a papírfecni, amit kultföcön aplikáltunk a vérző kisujjamra
- oda és vissza vonatjegy, Kismaros

Asszem, ennyi. Tanulságos volt:P Nah, akkor most szépen: Dólyika, Zits, ti jöttök, a ti táskátokban mi van?:)

kerek világ

Olyan... jó minden. Összeállt az egész élet, asszem. Boldog vagyok Titivel, sokat itt is volt tegnap, tegnapelőtt. Holnap, jövő hétenm színház. Holnap színjátszó. Ha minden jól megy, kapok munkát. Gyógyulgatok (bár az éneket még muszáj volt kihagynom). Már előfordul, hogy akár órákat is alszom megszakítás nélkül. A vizsgáknak vége. Nem túl jó az eredmény, de legalább vége. Zsuzsi lassan hazajön. Szombaton végre látom Dólyikát. Lassan talábn Borival is sikerül majd talizni. Rengeteget beszélek Viktorral, és úgy tűnik, lassan leküzdjük a tabukat, és mindenről tudunk majd beszélni. Örülnék, mert nagyon jó barát. Elivel újra ímélezünk, és viccből megkérdezte, nem akarok-e kiruccani hozzájuk. ...és de, akarok. Akarom őket látni, mert nagyon hiányoznak, és persze nem annyira azért, mint anno Alin, de ha most már nagylány vagyok, akkor megteszem, kiutazom. Ezt régen nem tudtam megtenni, de most szerencsére már semmi sem tarthat vissza.
Szeretek élni.

véééééééége

(ha a mai is jól ment:P)

exhausted

Asszem a legrosszabb időzítés az, amikor az utolsó vizsgán vagyok beteg. Nem csak kimerültem, de télleg beteg vagyok. Aludni sem tudtam, mert vagy orrot fújtam, vagy köhögtem... meg hát az is jó lett volna, ha kaptam volna levegőt...:S Szal felkeltem 4kor, mert már nagyon nem bírtam az ágyban kínlódva, és olvasgatom ezeket az idióta filozófiai szövegeket. Mert hát Pegazus nem rendelkezik az aktualitás speciális attribútumával, mint azt megtudtuk. Jajj, csak lenne már 10 óra!

*mosolyog*

Beszélgettem Viktorral. Tudom, mostanában viszonylag sok bejegyzés kezdődik így. ...de a bolgárok közül már jóformán csak vele tartom a kapcsolatot. Elivel ugyan néha, nagyon ritkán váltunk egy-egy ímélt, de Viktorral legalább heti rendszerességgel beszélek. Ez már önmagában furcsa... pont a legzárkózottabb, legcsendesebb, legnehezebben megközelíthető csoportbelivel beszélek a legtöbbet:) És persze óriási sikerként könyvelem el, hogy megnyílt nekem. Mert... azt hiszem, egyre jobban szeretem. Persze, először tetszett, mint pasi (izé...fiú:D), de mostmár lassan testvérként szeretem... nagyon jó vele beszélgetni, és az idiótaságával, esetlen vigasztalásaival, bugyuta kérdéseivel és őszinte érdeklődésével mindig megmosolyogtat. Azt hiszem, ő egy olyan barát, amilyenre mindenkinek szüksége lenne. Boldog vagyok, hogy nekem megadatott:) És persze Őt is a színjátszónak köszönhetem.

Jah, és ő a szmájlik királya, az tuti. Ha smst írok neki, mindig egy szmájli a válasz (oh, nem, mert a szülinapi jókívánságot megköszönte, csak utána írt szmájlit:P), ímélben szintén. Most is, már épp megörültem, hogy visszaírt vmi értelmeset (mert őőőőő aztán nem ír ímélt soha), erre megnyitom, és ennyi: :). Hmmm...

göndör a hajam. nem tom, ki volt az az egyenes hajú vki, akit az utóbbi időben látttok, de jelentem, visszatértem. ez vagyok én:)

aszittem az a csellódarab nem igazán szép, amit múlt héten vettünk. no meg nehéz is. de most, hogy már le tudom játszani, nagyon szép:D (tény, hogy ez a balkezem összes ujja árán derült csak ki, de hát ez van)

...:)

...csak úgy eszembe jutott, amikor az ágyban forgolódtam egy színjátszós nulladik óra, még ... kb 4 évvel ezelőttről. Chus odajött hozzám, és megkérdezte, hogy megtanultam-e a dalt. Zsuzsiék, akikkel akkor még nem voltam jóban, a kisszínpadon ültek. Mondtam Chusnak, hogy persze. Megkért, hogy akkor énekeljem el. Húztam a számat... reggel 7kor énekelni... de Chusnak ugyebár nem lehet nemet mondani:) Szal... elkezdtem énekelni azt a borzalmas "Ay, hija mía"t, és a színpadon hirtelen abahagyták a beszélgetést. Három tátott szájú arc él még ma is élénken a képzeletemben: Zsuzsié, Grabóé, Danié...(ő azért amúgy néha be szokta csukni?:D) nagyon jó volt ezt látni...

Fáradt vagyok, kimerült, aludni mégsem tudok. És mindezek ellenére, még csak nem is rossz a kedvem:) ...átölelném most a világot... lehet, hogy utána ájultan rá is zuhannék, de ez most nem lényeges:P

csak gondoltam szólok

húdenagyonszerelmesvagyokén:)

:(

Egy kicsit nagyon kezd elegem lenni. Rosszul vagyok, lassam már mindenem fáj, mégis itt kell ülnöm és tanulnom. Mert az ágyban tanulás mindenki tudja, mivel végződik. És egy rossz jegyre mégsem mentség, hogy "betegecske voltam". Szal... lenne már hétfő délután. Vagy legalább holnap színjátszó... az olyan mindent felülíró jókedvet csinál.

nem értem....

-szerettem, amikor Borival és Julcsival az esőben siettünk ( én erre alkalmatlan cipőben, természetesen) a Morrison's 2 felé
-szerettem, amikor Zsuzsival Guns'n'Rosesra "balettoztunk" az esőben
-szerettem, amikor a reptéren Viktor megölelt
-szerettem, amikor a bolgár ifj. színházban félig lecsúszva ültem Gábor mellett, és röhögcséltünk-aludtunk jókat
-szerettem, amikor Zsoltival piknikeztünk
-szerettem, amikor Titivel sétáltunk a várban a sötétben
-szerettem, amikor Tüdővel Mikára táncoltunk mint 2 hülye
-szerettem, amikor Dólyikával hastáncoltunk

Olyan sokmindent szerettem csinálni, átélni, és olyan jó ezekre emlékezni, mégis olyan fájdalmas... miért fáj még az is, ha boldog vagyok?

fuhú

mostmár igazán vége lehetne az idióta vizsgaidőszaknak, és igazán bulizhatnánk már egy jót, mer biza bizsereg a talpam:)

mindannyiunknak (akik nem ismételnek kurzust:P) hiányozni fog Mácskáh bácsi mediterrán lassúsága:D

*végtelenül boldog*

"hüje vagy, nem reménytelen"

Tegnapelőtt este kifakadtam, hogy egy nagy kudarc vagyok, hogy a vizsgák nem mennek, és még a saját elvárásaimnak sem tudok megfelelni. Erre ma... ma volt a retorika szóbeli, ami ugyebár duplán rossz. És 5ös lett!:))))))) És azóta vigyorogva pattogok. :P

Temető Barbie szett

...eszembe jutott:) Tüdő, neked fel van írva, hogy miket tartalmaz a szett?:D

nyami

Holnap megkaparintom. Kinéztem hozzá már 1 gigás kártyát is, úgyhogy hallgatok majd zenét jól.

...

Nem ijesztgetésképpen mondom, de mostanában hallucinálok. Méghozzá vért. Mindenhol. Aztán megint odanézek, és a vér nincs sehol... kicsit ijesztő. Az előbb azt hittem, elvágtam az ujjam, csak furcsa volt, hogy nem fájt... pedig úgy láttam, nagyon vérzik. De...nem:) Azér mégiscsak ijesztő, nno.

:)

Egész nap tanultam, fáradt vagyok, mégis boldog:) ... nincs semmi, ami miatt ne lennék az, de ha lenne, akkor sem érdekelne. Ma itt volt kicsit Titi, és végig nevettünk, és nagyon jó volt, és ez a kis idő feltöltött energiával:) És holnap vizsga után ének, színjátszó, Titi, Kyle (nem fontossági, hanem időrendi sorrend:P)... csupa-csupa szeretemdolog. Jó lesz. Talán a vizsga is. Véééégre írásbeli.

Tegnap tanulás közben hallgattam a tvt (nem túl hatékony tanulási módszer:P), és ott mondták, hogy kulcsoljuk össze a kezünket. Amelyik hüvelykujjunk felül van, az a domináns kezünk. Hát izé... nekem a bal van felül, márpedig én még rejtett balkezes sem vagyok... még nyomtatott betűkkel sem tudom leírni a saját nevemet sem bal kézzel. Na most akkor ez mi? (anyunak amúgy nem csalt a "kísérlet")

3. vizsga

Kicsit elegem van a szóbeliből. Mindig jobban szerettem az írásbelit, mert ott össze tudom szedni rendesen a gondolataimat. Erre ma... nem volt felkészülési idő. Leültem, mondott egy comunidadot, és tessék, mondjak mindent, ami csak eszembe jut. Próbáltam rendszerezni az agyamba hirtelen előretoluló gondolatokat, mert sok volt, hiszen jól megtanultam, most télleg, esküszöm. És mondtam is, csak kicsit zavarosan, kicsit habozva. Egyetlen dolog volt csupán, amire nem tudtam a választ, de talán ha lett volna időm gondolkodni, beugrott volna. Ki tudja. Erre... azt mondta, hogy ő aztán már nem kérdez többet, 3as. Mert bizonytalan... és a bizonytalan tudás nem igazi tudás. Hogy túl sokat gondolkodtam, és akkor nem is tudom igazán, meg hogy nem voltam biztos abban, amit mondtam. Most akkor télleg egy jellemhiba miatt kaptam rossz jegyet? Most akkor télleg nem a tárgyi tudásomat osztályozta, hanem azt, hogy alapvetően egy szétszórt ember vagyok, aki ráadásul egy cseppet sem biztos önmagában? Mert soha nem vagyok az. Mert meglehetősen depresszív alkat vagyok, olyan kevés önbizalommal, mintha sosem akarnék kinőni az idióta kamaszkorból. És most télleg ezért kaptam 3ast??

Kedvenc városnevem: Giupúzcoa:)

hmmm

új szerelmem (vagy csak a mosolya?):

höööööö. dógozom. pff. leszakad a karom. már csak két nap.

Mire jók a nyílt titkok?