szerda, május 31, 2006

Necesito q me digáis q me queréis

Nem mennek nekem ezek az egyedül töltött esték. Msnen sincs most senki, aki lekötne. Alinnal azt sem tudom, mikor beszéltem utoljára. Nem is vagyok túl jól. Bár igaz is, mikor vagyok én jól? Na jó, gyakran, de olyankor többnyire nem vagyok gépközelben...:) Mióta vége a különóráimnak, olyan üres minden. Én is. Mintha nem is a szívem fájna, hanem csak a helyén tátongó űr. Hogy az agyamról ne is beszéljünk. Nem mellesleg szeretnék már csinos lenni, szoknyát felvenni, szépnek érezni magam, de egyszerűen nem megy...

A KATICA

Ma lekaratézott egy katica. Pontosabban A katica. Illetve a repülőknek hangrobbanáskor tütüjük van. Bocs Titi:P

:I

Az normális, ha az ember lánya 18 évesen kap egy icipici kis szívgyógyszert?...

kedd, május 30, 2006

:)

Rájöttem, hogy bizonyos szögből, bizonyos fényviszonyok között nagyon szép vagyok. Na ez a kép nem abból a bizonyos szögből készült:DD

Jajj nekem

Kuszaság

Másfél órámba került, hogy az SZTKban leadtam a vérnyomásmérőt. lol.
Semmihez sincs kedvem. Belemerültem jó mélyen a szutyokba. És ma már késő, már beszélni sem akarok róla.
Ráz a hideg. A béka visszatért.
A holnapom gyilkos lesz. Csak éljem túl.
Nincs színházterem, se egy puszta színpad pillanatnyilag. Lehet, hogy nem lesz előadás...?
Valaki a minap az átlagon felüli életről beszélt. Akkor épp különlegesnek éreztem magam. Azóta pedig ezen agyalok, és nem... se én nem vagyok különleges, se az életem nem az.
De azért néha, pillanatok erejéig mégis jó. 6-os számú kórterem rulez.

hétfő, május 29, 2006

Nem tudom, miért. Ne kérdezzétek, nem tudom a választ.

Deseo...


Csókolj... úgy , hogy elálljon a lélegzetem.

Ez nagyon fáj... ez a hülye gép félóránként elszorítja az egész vérkeringésemet. Már akkor is iszonytosan fáj a karom, amikor épp nem szorít. Jajj... lassan sírok a fizikai fájdalomtól. És olyan hideg lett a kezem... mint egy béka. Már el is felejtettem: én, a kék varangy.

Acabo de leer:


"no me quedan sonrisas por dibujar... Me duele seguir respirando, seguir sintiendo, seguir llorando. Dormir, dormir sin despertar sería lo mejor que podía pasarme ahora mismo, es lo único que quiero, parar en seco, quedar reducida a cenizas, o permanecer rodeada de madera eternamente."
Kicsit más, amit én érzek, de azt hiszem, mégis nagyon hasonló...

Feliz? No, claro q no.

(Ezt a képet is Alin csinálta...asszem:P)
Szal...asse tom, hol kezdjem. Most nagyon kéne valaki, igazából mindegy, hogy ki. Na jó, azért annyira nem... Csak... kéne vki, aki meghallgatna, megértene, talán tanácsot adna, s akinek a vállára tudnék borulni, ha épp ahhoz van kedvem. Mert most ahhoz van kedvem. Nem tudom, pontosan miért. Annyi minden összejött... és magányosnak érzem magam. Nem arról a hétköznapi magányról van szó, mert olyan azért ritkán van, mindig van kivel együtt vihorászni, vagy épp szidni a tanárokat. Nem, messze nem erről van szó. Hanem arról, hogy azzal ellentétben, amit mondok, egészen mást érzek. Nem vagyok rendben. Most nem. És arra vágyom, hogy ezt vki meglássa a szememben. De senki nem látja. Aki pedig látná, nincs velem... Aki meg velem van, nem látja. Sajnos... pedig... mind1. Valaminek muszáj lenne változni. Talán nekem... nem tudom. De ma nem volt jó. Ma kijöttem a könyvtárból, Dólyikától, és gondolkodás nélkül a szekrények felé vettem az irányt. Bebújtam egy sötét zugba, és nem is tudtam igazán, hogy miért, de sírtam.
Segítsetek. Még nem estem bele a szakadékba... ha még most nyújtja vki a kezét, nem lesz gond. Remélem.

vasárnap, május 28, 2006

Jön a nyár


Fogyni, fogyni, fogyni, elvinni Bencét orvoshoz.
Ennek örömére megyek, eszem vmit...:P

Soy feliz

Pontok nélkül. Most télleg. Persze, néhány dolog lehetne jobb, de... ez is elég a boldogsághoz. Fogadalmak a nyárra:
1. Találkozom a másik bátyámmal is. Már megöl a kíváncsiság. Félelmet legyőzzük. Mer kibaerősfaszagyerekekvagyunk, ugye, Sus?:P
2. Egyes számú bátyussal újabb tali.
3. Rendbe teszek minden kapcsolatot a tériekkel. Se testvérháborút, se semmi rosszat nem akarok előidézni.
4. Susszal sokat leszek.
5. Zoli anyjának mostmár télleg írok levelet.
6. Mindent megteszek, hogy Titi jól érezze magát. Nem szólok bele az Article-be, vagy hogyalóbaírják, nem nyávogok a reptéren, ügyesokoskislány leszek. Stb.
7. Koromhoz méltón viselkedem. Kevesebbet histizem, és többet bulizom:D
8. Szép barna leszek:P
Azzem most ennyi, majd még lehet, hogy jön kiegészítés. Amúgy meg éljen a nosztalgia, és legyen mindenki boldog. Merazjó.


Borzongás


Fázom és izzadok. Kék bőröm alatt lüktet a vér. Régi érzés új köntösben. Hidegsége forrón hív. Apró szobámban távolba mered a szemem. Rideg szenvedély. Taszítva hív. Én pedig nehéz könnyedséggel mondok nemet.

Bálint

Voltatok már úgy, hogy valakit egyszerre kedveltetek nagyon valamiért, és kerültetek is egyszerre? Na ő ilyen. Nem tudom, miért, de nagyon emlékeztet Alinra. Nem akarok vele emiatt túl közvetlen lenni, mert nem őt látom benne, hanem csak egy magyarul beszélő Alint...:P Pedig ő is nagyon aranyos. Szeretném kerülni, mert ez nem fair, hogy magam sem tudom, hogy önmagáért kedvelem-e, mégis, jól esik, ha a közelben van. Hát most ezt magyarázzátok meg.

péntek, május 26, 2006

Pasos - q vivan las cucarachas!:)

Szal... nem írtam tegnap, de nagyon jó volt. Jobb, mint amire számítottam... a közönség nagyonnagyokat nevetett:) Nem tudom... tegnap óta ez az egész olyan bensőséges élménnyé vált, hogy nem igazán tudom leírni. Mindenesetre mindenki jó volt. Stabinak volt olyan szava, amit lehetett hallani. Dóri csak egyszer nyelvbotlott bele a szövegbe, és még azt is aranyosan csinálta:) Gigi brillírozott, Dólyika meg csak hozta a formáját:P Szal... a fényt leszámítva szerintem tökéletes volt. Cselik is mondta, hogy nagyon élvezte, még iwiw üzenőfalra is írt:P Rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk, mindenkinek köszönöm is. Még egy olyan fiú is volt, akit csak látásból ismerek, de ma a folyosón elordította magát, hogy éljenek a csótányok:) Azt hiszem, ezt szeretem a színjátszásban. Hallani, ahogy nevetnek, látni a mosolyukat, hallani a vastapsot a végén - mert ez az volt. Hosszú és nehéz nap volt, az énekvizsga is megvolt, és tuti, hogy felkerült az "Életem legjobb napjai" toplistára. Tagadhatatlanul jó a csapat. Az extra csozik is aranyosak, közreműködőek, kedvsesk, mosolygósak, bevállalósak:) Nem, ezután amúgy lehet, hogy jobb lenne nem színjátszózni. Ez majdnem Chica del gato érzés volt. Majdnem.
Ja, és Grabó is ott volt. Meghívtuk... szívet melengető volt ugyanazt a mosolyt viszontlátni, amit annyira régen... most egy kicsit olyan volt, mint amikor még szeretett.

szerda, május 24, 2006

Roli

Ő volt életem első szerelme... asszem 3-4 évesen estem bele:) Akkor sem voltam vak:D

:D

Ezt láttam tegnap egy Citroenen(bocs, nincs kétpöttyös e-m):

SUZUKI. A TI AUTÓTOK.
:DDDDDDDDD

Cicák



Megvolt a névadás. A sötétebb pici: Bence. Mer imádom ezt a nevet. A kicsi foltos: Piszke, mer ő Timié, és így hívják Gabi kutyáját:P. Az új: Aida, mer ő annyira arisztokrata, hogy ez a minimum. Ééééédesek. És most épp Aida a billentyűzeten alszik:P

kedd, május 23, 2006

Ezt olvastam egy kisgyerek esőkabátján:


I hate water. I'm a modern frog.

:)

Van új cica. Félig perzsa. Néha hülye, és fél órát játszik egy növénnyel, mintha Duracell lenne benne, amúgy meg kiszemelt egy párnát, és azon döglik egész nap...:) Imádom. Majd gyertek át megsimizni. Élmény:D
Másik kicsi cicák szeme beteg. Ma zárva van a doki, de holnap megyünk.

vasárnap, május 21, 2006

By the way


Hogy mitől lett jókedvem a koradélutáni önmarcangolás után? Vásároltunk, az is igaz, de Titinél voltam... hozzábújtam, és az ölelésének melegétől rögtön úgy éreztem, hogy nincsen semmi baj. Péntek óta sokat gondolkodom azon, mit is akarok ettől a kapcsolattól. És minél többet gondolkodom, annál biztosabb bennem az érzés, hogy én csupán az örökkévalóságot keresem benne...

A P P L E

Megnéztem tegnap a Da Vinci-kódot. Fantasztikus volt, mindenkinek ajánlom. A könyvet én ugyan nem olvastam, mert elkezdtem, de nem jött be az író stílusa; de azt akkor is állítom, hogy ez egy lenyűgöző film. A történet brilliáns, a képi világ lenyűgöző. Nézzétek meg.

Me encanta...:)

Tegnap este elmentem Tamással Margitszigetre - ismént. Mivel elmeséltem, hogy anyu 'mikor érsz haza' kédésére azt válaszoltam, hogy ha jól érzem magam, akkor későn, ha kevésbé, akkor korán, Tamás fejébe vette, hogy éjfélig minimum vele maradok. Ha kell, erőszakkal ott tart:) De végül éjfél körül már beléptem itthon a kapun - ő fázott, én meg majd' éhenhaltam, haza kellett jönni:) Megint tök jót beszélgettünk, komoly dolgokról is, meg vihogtunk is rengeteget. Aztán elértük az utsó metrót. Asszem Deáknál felszabadult mellettem jópár hely - Tamás nem ült le, viszont két nagggyon jó illatú pasi behuppant pont mellém. Majd elkezdtek beszélgetni, és jajjjj! spanyolok voltak. Hát gondolhatjátok, ott olvadoztam:P Egy darabig Tamás kért, hogy fordítsam, mit beszélnek (volt egy kb ilyen, hogy 'te, fel kéne szedni vkit, pölö itt van ez itt mellettünk' - na itt kellett volna odaszólni nekik vmit spanyolul:D de nem tettem...), aztán elhatároztam, hogy a köv megállónál elkezdek beszélgetni velük. Már épp fordultam oda hozzájuk, mikor (mit ad Isten) leszálltak. Hogy dögöljenek meg.:)Tamás is ott szidott. Mennyi esély van rá, hogy Pesten, az utsó metrón két szépséges spanyol pasi mellém ül? Kábé semennyi. Én meg ültem ott kukán. Dögöljek meg.:)

:)

Hát most mondjátok meg, nem ő a legvonzóbb román pasi?:) Na jó, lehet, hogy nem, de egyszerűen kikapcsolt az agyam most, hogy vele beszélek. Mindig megnyugtat, pedig összevissza beszél. az egy dolog, hogy hülye, de még spanyolul sem tud. Azt már megtanítottam neki, hogy 'mándamela', de kb eddig tart a spanyol helyesírása. De egyszerűen imádom. Egy üde színfolt... az msn listámon. Mert máshogy úgyse látom.

Nem...


Nem teljesítettem a kötelességemet. Énekelnem kellett volna, de meglógtam. Dólyikával együtt, de neki van mentsége, ő rosszul volt. De én nem. Oké, esett az eső, a közönség csupán a mi kórusunkból állt és a szervezettség sem volt tökéletes, de... de nem kellett volna eljönnöm. Csalódtam magamban. És most nincs senki, akinek a mellére borulhatnék és sírhatnék egy kicsit, mert most az esne igazán jól. Mert most összedőlt bennem a magamról alkotott kép. Lehet, hogy ez nem hangzik nagy dolognak, én mégis annak érzem. Zoli nem ér rá, pedig most tényleg szükségem lenne rá... Titi ugyan itthon lesz másfél órán belül, de nem akarok neki sírni... nem akarom megint...

csütörtök, május 18, 2006

Helyzetjelentés


Kevés időm van most írni. De azér helyzetjelentek.
Ma rossz kedvem volt délután, úgyhogy vásárolnom kellett. Egy fülbevalót vettem, rég akartam ilyet, és most olcsón jutottam hozzá, majd lefotózom és belinkelem.
Végül túlvagyok a héten... mármint a nehéz részén. A dogák megvoltak, a vizsga ötös lett, és voltam dokinál. 5 vizsgálatra utalt be, plusz majd kapok 24 órás vérnyomásmérőt - tegnap is 150/90 volt, annak ellenére, hogy majdnem bealudtam a vizsgálóágyon...
Majd még re.

"A 11 éves kismama iszik és drogozik". Lol..

kedd, május 16, 2006

Honvágy


Néha így érzem. Néha annyira vágyódom vissza Moszkvába, mint normális ember az otthonába. Lehet, hogy rossz ötlet volt erről előadást írni.

hétfő, május 15, 2006

Csak egy kicsikét...


Egy kicsikét ijesztő, amikor valaki szóról szóra visszamondja azokat a szavakat, amik hónapokkal azelőtt hagyták el a számat - gondolkodás nélkül persze, mint mindig. Mert az ember persze, egy nyílt napon elmondja, miért került ebbe a suliba és mit szeret benne... nadehogy ezt év végén egy nyolcadikos szóról szóra idézze! Emlékszik minden szavamra... Tomon keresztül pedig megszerezte az msn-címem... Igen, számomra ez ijesztő, meg persze azért jól is esik. (az nem, hogy 16nak nézett:P) Jön táborba, és megkért, hogy az én csoportomba soroljam, dehát valszeg idén sem lesz csoportom, bár ki tudja. Lehet, hogy muszáj lesz. Hol van az még...

Erika UFO


Ezt csinálta a húgom az egyik unalmas órán. Hát igen. Én is szerettem az Erkelt.:)

Nelly Furtado

Egész jó az új száma. Zeneileg alulmúlta önmagát, az igaz, de jó. Nekem tetszik.

Carry on smiling and the world will smile with you

Na, ismét segítség. Mit énekeljek vasárnap a Wekerle-napon?

Ma éjjel táncolnék

Miért hívsz te buta puha ágy?
Ma éjjel adj egy pici kimenőt!
Nincs! Nincs! Oh, nincs akkora kincs.
El nem alszom reggel öt előtt.
Ma éjjel táncolnék, örökké táncolnék,
Ha ő kér táncra fel,
Szivárványt látok én,
Felhők közt szállok én,
Két kézzel érem el.
Oh, ez a láz, ez a varázs szép álom!
Mit bánom én, még így is szép!
Jöjj, kérj hát táncra fel,
S a szívem táncra kel,
Táncolnék még és még és még!...


Somewhere over the rainbow

Somewhere over the rainbow
Way up high
There's a land that I heard of
Once in a lullaby

Somewhere over the rainbow
Skies are blue
And the dreams that you dare to dream
really do come true

Someday I'll wish upon a star
And wake up where the clouds are far behind me
Where troubles melt like lemon drops
Away above the chimney top
that's where you'll find me

Somewhere over the rainbow
Blue
birds fly
Birds fly over the rainbow
oh why, oh why can't I?

If happy little bluebirds fly
Above the rainbow
Why, oh why can't I?

A történethez hozzátartozik, hogy a táncisat tudom jól, vagy legalábbis közel állok hozzá, mer van kottám, viszont a másikhoz nincs, és abból az eredeti verziót letölteni sem sikerült, szal szánjatok meg, vagy vki énekelje el nekem normálisan... köszi, puszi mindenkinek!

Things will only get better

Elkezdtem színezgetni a húgom filceivel - amiket tőlem kapott -, és észrevettem, hogy mindegyikre ez van írva. Ez most jel, vagymi?

Ezekről a filcekről eszembe jutott egy dal, amit még az alsós kórussal énekeltünk, de egyelőre egy sor nem jut eszembe... segáz, majd pótlom(Timivel szoktuk énekelni két sztólamban, ő tuti tudja a szöveget:)):

Hogyha lenne varázskrétám, a világot lerajzolnám,
kopár ágon virág nyílna, házak falán repkény futna,
erdő, mező, tó, a kék ég, mindent újra kiszíneznék,
csupa derűt, mosolyt írna színes krétám a papírra.

A folyónak minden cseppje ezüst színű kristály lenne,
.......
erdő, mező, tó, a kék ég, mindent újra kiszíneznék,
csupa derűt, mosolyt írna színes krétám a papírra.

Az aszfalton zöld fű nőne, égen a nap mindig sütne,
gyár kéménye nagy fa volna, lombja között madár szólna,
erdő, mező, tó, a kék ég, mindent újra kiszíneznék,
csupa derűt, mosolyt írna színes krétám a papírra.


Tengo ganas de no tener ganas

Poco a poco, paso a paso haladok... túl vagyok két dogán - mennyiségre megyünk, nem minőségre...
Hihetetlen, mire képes pár kocka csoki. Ajánlom mindenkinek.

vasárnap, május 14, 2006

Nem...

Nem... valahogy most nem jó. Valahogy most belülről emésztem magamat. Valahogy most úgy érzem, bármit is teszek, minden rossz. Valahogy most nem bízom magamban. Valahogy most nem érzem szépnek magam. Valahogy most minden tettemért bocsánatot kérnék, mert úgy érzem, hibát hibára halmozok, és bocsánat, ha valakitől ok nélkül kértem bocsánatot, és ezzel az őrületbe kergettem. Bocsánat. Nem... nem akarok buta lenni, nem akarok csúnya lenni, nem akarok a terhetekre lenni, nem akarok idegesítő lenni, nem akarok haspók lenni, nem akarok dagadt lenni, nem akarok hisztis lenni... nem akarok lenni... Mégis buta vagyok, mégis csúnya vagyok, mégis a terhetekre vagyok, mégis idegesítő vagyok, mégis haspók vagyok, mégis dagadt vagyok, mégis hisztis vagyok... mégis vagyok.

Bocsánat

Sólo tres días... quiero sobrevivir


Hétfő: angol tz, matek tz. Egyik sem az erősségem.
Kedd: spanyol doga, fizika tz. A spanyol nagyon muris, de a fizikától nagyon félek... Ramón utál minket.
Szerda: Sergio előadás, kardiológia, zeneirodalomvagymiaizé vizsga. A Sergios előadásnak még a témáját sem tudom, pedig jól meg kéne csinálnom. A kardiológiától félek, mert akkor is aggódtak ott értem, amikor még rendben volt a vérnyomásom. A vizsga meg csak hab a tortán.

És vége a hétnek. Csak ennyi, de mégis sok.

szombat, május 13, 2006

Sarah Teasdale
No soy tuya

No soy tuya, no estoy perdida en vos,
no estoy perdida, aunque deseo estar
perdido como una vela encendida al mediodía,
perdida como un copo de nieve en el mar.

Tú me amas, y yo te hallo todavía
un espírito hermoso y brillante
pero yo soy yo, quien desea estar
perdida como una la luz se pierde en la luz.

Oh, húndeme profundo en amor - quítame
mis sentidos, déjame sorda y ciega,
arrasada por la tempestad de tu amor,
un cirio en un viento borrascoso.


Ez a 400. post, és mellesleg ma egy éves ez a blogom, ha minden igaz. Ünnepeljetek.
A fent látható képecske Dóra tortája:) Vicci volt a sütögetés:DD
Dióhéjban a csütörtökről: alig aludtam, hullafáradt voltam, de jó volt, méghozzá nagyon. A darab szerintem a lehetőségekhez és a körülményekhez képest meglepően jól sikerült... a színpadkép állítólag nagyon jó, és szerintem mindenki kitett magáért... lehet, hogy az első sorban még Stabyt is hallották:D Ja, ésa akkor ezúton meghívnám azokat, akik jelenleg nem járnak a Károlyiba(mert a Károlyisoknak kötelező lesz a részvétel) május 25 délután 1 órára a KMOba az előadásunkra... gyertek, gyertek!
Tegnap pedig történt egy egészen felháborító dolog... Titivel Kökin épp a metró felé tartottunk, amikor egy pasi egyszercsak hátulról megfogta a mellem, és mire felfogtam éshátranéztem, már el is szaladt... ne menjetek ki az utcára. Múltkor az a rejszolós a kocsiban, most meg ez... legjobb otthon, a szobánk mélyén.

csütörtök, május 11, 2006

Pasos

Drukkoljatok. Kell az most.
Ja, ti láthatjátok először: ezt kapja Dóra és ezt Fruzsi.
A tortasütésről meg majd írok:D

hétfő, május 08, 2006

Lóti-futi


Örültem, mint majom a farkának, amikor láttam, hogy a próbaérettségi csak 9kor kezdődik. Gondoltam, alhatok egy jót. Na egy jó nagy lókukit. Félre legkésőbb oda kellett írni, ráadásul jóval messzebb van innen az Egyetem tér, mint a suli, szal kb negyed órával indultam később - de kelni ugyanakkor kellett, hogy elkerüljem a reggeli dugót a fürdőben. Ennyit az alvásról.
A próbaérettségi nem volt nehéz. Magyarból emeltet próbáltam. Ha egyszer átolvastam volna a magyarfüzetemet és már vettük volna Adyt, könyedén megírtam volna akár hibátlanra is. Így persze nem lett az, de szerintem akkor sem volt nehéz. Szal jövőre emeltet teszek magyarból is.
Másfél óra alatt befejeztem, szal visszamentem a suliba, és még civre is beültem. Aztán Fruzsistul útra keltünk, el kellett menni a protektorokért. Mókásak:DD Fruzsi tök jófej. Jókat röhögtünk a metrón:P Én meg anyura a metrón csörögtem rá, én hülye, mer hol máshol ugyebár (nem is én lennék) és persze 2 szót ha értettem belőle. De később hívott, behozta nekünk a tűzoltókészüléket.
Délután protektorostul főpróba volt. Hagyjuk. Lol.
Menni akartam brazil estre!!!!! De Titi se ér rá, meg Gigi se tud jönni, és matekozni is kéne... pedig ingyen koktél is lett volna:P
Na, már csak Titihez megyek át. Ott alszom:)

vasárnap, május 07, 2006

Holnap megyek az ELTÉre.

Csak neked

Mindent nagyon szépen köszönök... bár azt hiszem, nincsenek szavak, amelyekkel elmondhatnám, mennyire hálás vagyok mindenért...

szombat, május 06, 2006

Existencialismo

Chus magyarázott civen... amit neten találtam, az nem egyezett a magyarázatával, de én neki hiszek inkább.
Igazából neke tetszik ez a világszemlélet, bármilyen pesszimista is.
Megszülettünk, holott senki sem kérdezte, hogy meg akarunk-e születni, és most mégis kötelezve vagyunk arra, hogy éljünk, s hogy minél jobban, társadalmilag elfogadhatóan éljük azt az életet, amit talán nem is akartunk. Stb, stb.
Szeretem a civet. Rengeteg pluszt ad... lelkileg is.

Ég velünk

Amerikai vígjáték, 2000, 123 perc, Keeping the faith
Edward Norton, Ben Stiller, Jenna Elfman

Talán szégyen, de ez az egyik kedvenc filmem, rengetegszer láttam, bár többnyire csak bekapcsolódtam, mert pont ment a tvben... de imádom. Kedden fel is veszem már végre:P

A MÁV imidzse érdekében:P

- Miért mennek olyan lassan a vonatok?
- Hogy nagyobbnak tűnjön az ország.

Quien da pan a perro ajeno, pierde el pan y pierde el perro

Refranes. Feladom. Én igazán megpróbáltam, de nem tudom megcsinálni. Se refránjaim, se agyam. Csak nehéz lesz majd Chus elé állni.

kedd, május 02, 2006

Az optimista sohasem csalódhat kellemesen. Tehát pesszimista vagyok.

Ma volt színjátszó. Kellemesen csalódtam ma a színjátszóban. Mindenki ott volt, Stabit leszámítva a szöveget is mindenki tudta, jól éreztük magunkat, és bár azt nem mondanám, hogy színpadra kész a darab, de határozottan jól állunk.

A nők intelligensek és a Föld banán alakú.

Ma elmentünk vásárolni Titivel. Oké, elmentem vásárolni, és Titi néha jött mellettem/utánam. Szal... én télleg nem vagyok megelégedve az alakommal, főleg bikiniben nem, de ma komolyan elgondolkodtam, amikor a 34es ruha enyhén lógott a felsőtestemen... pedig nagyon tetszett és nagyon meg akartam venni. Na ezen majd még gondolxom.

hétfő, május 01, 2006

Pesadilla

Tegnap éjjel sokat álmodtam és horrorisztikusat. Elhatároztam, hogy elmegyek Portugáliába. Egyedül. Amikor ott álltam már a vonatnál, sírva fakadtam, rájöttem, hogy ez egyedül mégsem lesz jó. Ekkor felbukkant Imre. Ő is oda ment. Felmentünk a sínek melletti dombra(!), és ott vigasztalt. Aztán láttukl, hogy a vonat elindul - nélkülünk. A cuccunk már fenn volt, elkezdtünk szaladni. Imre felpattant, de én csak futottam a vonat után... de végül sikerült felszállnom... A vonaton szobák voltak, két idegen lánnyal aludtam együtt. Kiderült, hogy fényképet tilos szállítani... nálam viszont volt egy - méghozzá bekereztezve. A pólóm alá rejtettem, az üveg összetört, és összevagdosta a hasamat. De tűrni kellett. Figyelmeztettek, hogy jól kell viselkedni, mert a legutóbbi úton az őrök mindenkit lemészároltak, mert feldühítették őket. Az ágy alól is és mindenhonnan kirángatták a rémült embereket, és megölték őket.
- Nézd, ott még mindig véres a padló! - mutatta a szobatársnőm.
Hát...ilyen utam volt éjjel, Titi mellett...:( A többit csak képzeljétek el...

Mai álmomat úgy definiálom, hogy de fini álom.


Fejci Danci szerelmes volt belém. Ezt álmodtam én.

Néha... hatalmukba kerítenek olyan érzések, amik már rég nem élnek bennem. Néha olyan embereket szeretek, akik talán már nem is emlékeznek rám. Néha olyan dolog fáj, és csavarja ki tövestől a szívem, ami már rég elmúlt. Nem értem. Néha csak olvasok ezt-azt, vagy épp meghallgatok egy dalt, egy-egy régi kedvencet, és nem létező érzések örvényébe kerülők. Miért? Az érzések elraktározódnak valahol mélyen, hogy aztán minden aktualitástól mentesen a felszínre tőrhessenek? Most... itt ülők a gépnél...blogomban keresgéltem egy régi bejegyzést - egy dalszőveget, és közben akaratlanul is olvasgattam... és újraéltem egy kicsit mindent. Ez néha jó, néha rossz... mindenesetre nem értem, miért van. Nem... és nem csak nem értem, de nem akarom, hogy így legyen. Nekem jó a régi érzéseim nélkül. Beleszédültem. Légszomjam lett. Nekem ez nem kell. Ha egyszer nem szabad a múltban élni, akkor miért trnek elő ezek az érzések? Még most is szédülők. Úgy érzem, mintha az érzések, amiknek létezni sem szabadna, életre keltek, és magukkal ragadtak, és visznek.... nem tudom hova. Valaki mentsen meg... Így is túl sokat érzek... és most, hogy rám szakadtak még a múlt érzései is, úgy érzem, kiszakad a mellkasom...

Ebéd

Ma elmentünk anyuval ebédelni. A kiruccanás célja tulajdonképpen az volt, hogy megbeszéljük, miért veszekszünk állandóan, és hogyan tudnánk együtt élni. Nem akartam elmenni - meg voltam róla győződve, hogy ugyanúgy kudarcba fullad, mint az összes eddigi hasonló próbálkozás. De nem.

Zoli a legjobb barátnőm itt Pesten.