Borzalmas kép, de nem ez a lényeg. Ez az első közös kép az idén:) Mégha nem is látszik mindenki rendesen, vagy ha vicsorít is, mint Cris. Nekem sokat jelent. És lesz még jobb is:) Majd kő jelmezes. Az mindig jó.

foto

Múlt héten, amikor Zsoltinál voltunk, úgy tűnik, végleg meghalt a fényképezőgépem. Szerencsére az is csak a gép hülyesége volt, hogy szerinte nem volt kép a kártyán, mert hál' Istennek nem vesztek el a képeim, meg a videó Gergőkéről. Viszont pont most jön a fesztivál, amit nem tudnék fényképező nélkül átvészelni, úgyhogy ma elmentem a spéciboltba, és vettem egy - a dolog sürgősségének megfelelő árfekvésű - gépet. Nem profi, gagyi a márkája, de jól néz ki:P, és a pasi szerint (aki szerencsére megértette gyorsan, hogy nekem szőkenőül kell magyarázni) arra, amire én akarom használni, tökéletesen megfelel. Köszönöm, nékem ennyi elég is. Még tokot is kaptam hozzá.

Megtestesítem mindazokat a tulajdonságokat, amiket utálok más emberekben. Mikor váltam olyan nővé, amilyennel szóba sem állnék? És miért nem vágott fejbe valaki még időben? Hmm?

Régen okosnak gondoltam magam, most kifejezetten butának. Mikor volt az átmenet? Hö?

fodg be a szád. csináld a dolgod. ha van is véleményed, senkit sem érdekel.

tökjó

Eso te pasó por no saber que todo tiene su precio, atrevido... eso te pasó, atrevido

mér

mér vagyok olyan hülye, hogy az már fáj (nem csak nekem)?

-és most nem a jó-hülyeségről beszélek

Idén is KHÜ mindenkinek

Nem is emlékszem hány év után, feloldottam msnen a tiltást, így Alejandro és Rafael is látja, ha fent vagyok. Alejandro rám is köszönt azonnal. Bevallom, ez volt a célom. Pati és Barbi ugyanis a napokban sokat beszélt egy Alejandro nevű srácról, aki szerintük nagyon helyes, és egyszer a Károlyiban látták. Amit én tudtam róla, az az volt, hogy évekkel ezelőtt elköltözött innen, és sztem nem néz ki jól. És de, ő volt. Itt járt karácsonykor, és Crisszel benézett a suliba, kb egy órára. És én nem találkoztam vele... télleg őszintén sajnálom.

(és leszaladtam, előkapartam a réges-régi cd-t, amire Gergő kiírta azoknak a bnukinak a képeit, de a képeket most sem tudom megnyitni:'()

Laci (Lász-ló)

Voltunk ma lovagolni jól, hárman lányok meg Titi. Fáj is a seggem, hö.
De amúgy nagyon jó volt, először lovagoltam futószár nélkül, és élveztem, biza, és ari volt az oktatóm, és Lacin lovagoltam. Meg van ott papagáj, aki beszél és csörög. Meg akartam Laciról feltenni képet, de a blog mostanában nem kultiválja a telóval készített képeket...

Loptam. Bár úgyis együtt találtuk ki órán:)

"Activity feladat: elmutogatni, hogy Afrikából emigrált costa ricai néptáncos vagy. Táncolni nem ér."

- Azt, amit én nem szeretek, azt a szart, ne hallgassátok idelent. Fent, vókmennel, de itt ne.
- Ne fikázd lécci, amit hallgatunk. Nekünk sem mindig tetszik, amit te hallgatsz.
- De én nem is hallgatom az olyan zenét itt, csak a kocsiban, ott meg ti nem halljátok.

Na erre igazán nem tudtam mit mondani.
Végül bepróbálkoztam azzal, h ha kapok egy kocsit,
ígérem, h többet nem hallgatok rockot a nappaliban.
De nem jött be.

Miért? Ezért:

szeretek velük lenni:

Gigi: lassan már semmit nem csinálunk külön, talán már nem is tudnánk. :)
Tüdő: mert jó vele lenni, mert rengeteget nevetünk, már attól is jobb kedvem lesz, ha meglátom.
Pati: kövezzetek meg, de imádok vele beszélgetni.
Barbi: annyira lelkesen játszik, hogy az már télleg hihetetlen.
Dóri: szerintem arcfelvarrása volt. Másképp ember ennyit nem tud mosolyogni. ...iszonyatosan édes:)
Cris: lassan kezdem megbocsátnai neki, hogy Julio öccse, és egyre többet beszélgetünk. Jófej, láthatóan szeret már színjátszózni, és még dekoratív is:)
Barna: tegnap hihetetlenül jót nevetgéltünk és beszélgettünk a "színpadon" is, meg a nézőtér részen is... nem tudtam, hogy ilyen ari:)
Gábor: kb ugyanannyit mosolyog, mint Dóri, és 4 évet élt Brazíliában, úgyhogy tegnap portugálul beszélgettünk.

Azt hiszem, elfelszínesedtem..

Akkor tudatosult ez benne, amikor Gergővel beszélgettem. Beszélt, beszélt, beszélt... és még szerencse, hogy nem akarta abbahagyni, mert hiába van véleményem mindarról, amit mondott, nem tudok beszélni ezekről a témákról. Annyira beszűkült az érdeklődési köröm, hogy az ilyen mélyebb beszélgetésekben már csak hallgatóként tudok résztvenni. Ez sztem elég aggasztó...
Bár... talán nem is ez a helyzet (most jól meggyőzöm magamat). Talán csak egy burkot építettem magam köré, amibe nem engedek be semmit, ami túl komoly vagy akárcsak kellemetlen lenne.

Végülis... a lényeg ugyanaz: felszínesség.

Márpedig Nostradamus nem olyan, mint a nyíregyházi IC.

(könyvtárhasználati bölcsességek)

hmm

Nem szeretem, amikor minden ilyen jól megy. Utána mindig jól pofára esem.

(csak mert: kapok ösztöndíjat, kaptam nárciszt Titiől,
a színjátszó egyre jobb,
alakulgat a társaság,
a saját csoportunk monitorjai leszünk Gigivel,
találtam jó munkát most két napra, stb, stb.
minden jól megy.
Az ilyesminek mindig megvan a böjtje)

Ghhhh

Dühös vagyok. És ma ijesztő migrénes fefájásom van, fényérzékenységgel, meg mindennel, ami kell.

Bármit csinálok, bármerre nézek, bármire gondolok, szüntelenül, könyörtelenül fáj a fejem. Nem kicsit, nagyon. Pedig tanulni kéne, igazán.

Megint színjátszó

Színjátszón úgy pörgök mindig, hogy néha magam sem hiszem. Tényleg ez minden hetem csúcspontja, hogy miért, arra még nem sikerült rájönnöm, hiszen most még a társaság azért nem szokott annyira össze, hogy emiatt szeressem ennyire. Még csak most kezdünk összekovácsolódni. De a tegnapi hosszú próba jó volt nagyon. A tesiteremben kezdtünk, ahol ment ugyanaz a zene, mint a folyosókon, ráadásul olyan hangosan, hogy semmit se hallottunk. Amíg Tüdőék elmentek kikapcsoltatni, mi Patival és Barbival lefeküdtünk egy szivacsra saját zenét zenét hallgatni. Aztán kezdtük a próbát, persze már megint azzal, amikor Tüdő kinyír. Persze a többiek jót röhögtek az agóniámon. Mondjuk tényleg vicces lehet, ahogy Tüdő egymás után kb 10szer agresszívan nekem ront és leüt, én meg kb kitört nyakkal fekszem a széken... vagy épp a földön:D az a tánc vagy micsoda meg amit a fejem fölött művelnek... hát basszus, most bebizonyítottam, hogy kitört nyakkal is lehet szakadni a röhögéstől... kicsit fájdalmas, de nem lehetetlen. Dóra meg felhívott, mert nem talált minket, a Twist and shoutra meg Cris elkezdett táncizni:) Aztán kidobtak minket a teremből, mentünk a tükrösbe, ott is vicci volt, ott nézett is minket Titi jól, de aztán onnan is kidobtak. Végül az ebédlőben kötöttünk ki, ahol megint próbáltunk sokat jól, és már megint sokszor meghatam, és megint jót röhögtem, amikor fölöttem tánciztak. És könyörgöm, vicces fejem van néha, de zavarba jövök, ha mindenki rajtam röhög.

Csak én

Tegnap estétől ma nemtommeddig csak magammal foglalkozom. Aludtam sokat, pihentem, olvastam Cosmot (szökőévente fordul csak elő ilyesmi), hallgatok sok pörgős latin zenét, meg sok nosztalgikusat, stb stb... és nagyon jól érzem magam most. Néha muszáj egy kis ilyen is. :)

Zárásig a színes állatkában (Zöldmacska)

A tegnap este ihajcsuhajdejó volt. Szerintem. :)

Jézusom, kétségbeestem

Délelőtt Titiéknél hajat mostam, és persze meg is szárítottam a hajamat a forrólevegős hajszárítóval. Nem tudom, hogy a sampon, vagy a hajszárító miatt van-e, de kicsit viszket a fejbőröm, és egyre aggasztóbban hullik a hajam. Ez most nem hiszti, hanem tényleg egész tincsek maradnak a kezemben, ha akár csak egy picit is beletúrok a hajamba. Tudom, hiúság, de mi lesz velem, ha kihullik a hajam??
(ez télleg hisztizésnek hangzott...de már télleg a sírás kerülget)

Közvélemény

Az előbb hívott egy srác egy közvéleménykutató cégtől. Utálom az ilyet, de mióta én is csináltam, válaszolok, mert tudom, milyen borzalmas ez. Ő viszont tök rendes volt, betartotta az időtartamot, amit előre mondott, kedves volt, érthetően beszélt. 10 percet pedig igazán nem nagy dolog segíteni neki, az ő fizetését jelentősen megdobhatja egy-egy ilyen beszélgetés.

Egyetlen dolog van, amit kétség kívül csak Julionak köszönhetek, és amiért hálás vagyok a sorsnak, hogy Juliot megismertem, és az az egyetlen dolog Gergő barátsága. Ritkán találkozunk, de akkor órákig beszélgetünk... és nem olyasmikről, mint általában szoktak az emberek beszélgetni, hanem komoly, elgondolkodtató témákról. Örülök, hogy megismertem, örülök, hogy találkozgatunk, ösülök, hogy még mindig egy hullámhosszon vagyunk. Nagyon jó ember, nagyon intelligens, értelmes, és céltudatosan éli az életét. Jó vele beszélgetni... jó volt ma vele nagyon. Elgondolkodtatott, és néha talán én is őt. Mások vagyunk sokmindenben, és ettől olyan jó...

Néha... egyszerűen jó élni. Még ha van is, ami olykor feldühít, azért mégiscsak jó. Jó szeretni, jó szeretve lenni, jó, hogy minden reggel van miért és kiért felkelni, jó nevetni jó nagyokat, jó mindedenből viccet csinálni, jó, hogy vannak barátaim, jó, hogy minden jól alakul, jó, hogy mindjárt itt a fesztivál. Most még a hideget sem bánom, az értelmetlen órákat sem, a fáradtságot sem, semmitsem. Mert most hálás vagyok mindenért, mert képtelen vagyok letörölni a mosolyt az arcomról még a legkomolyabb helyzetekben is, mert imádok önzetlenül segíteni akár idegeneknek is, és mert egyszerűen nincs semmi, ami miatt boldogtalannak kéne lennem. Szép az élet, és kész.

*virtuális ölelés és mosoly mindenkinek*

Manci Horájzon-az alulképzett, alulfizetett ám túltáplált könyvtáros prototípusa

Bölcsész menü bolognai szósszal + ajándék minorral most csak 105000Ft!!

Porti

Hát a mai portugál nagyon mókás volt. A Múzeum Cukrászdában tartottuk. Jó volt, de télleg. Nagy arc a "néni".

Böjt-na persze

Anyu böjtölt 9 napot, nem evett semmit, csak egy idióta löttyöt meg vizet ivott. Hétvégén fájt a gyomrom, gondoltam a maradék egynapi löttyel énis böjtölök egy napot, helyrepofozom a kis pocimat:) Megcsináltam a löttyöt, elindultam a suliba kaja nélkül, de másfél liter vízzel és egy liter löttyel. Anyu 9 napig itta ezt, nekem is menni fog, gondoltam. Hát nem. Belekortyoltam a suliban és olyan hányingerem lett, hogy nem voltam hajlandó mégegyszer inni belőle. Szal ennyit a böjtről. Viszont kajám nem volt, úgyhogy délután kettőig nem volt mit ennem, C-ben büfé sincs, nem volt időm máshova menni... Úgyhogy lemondtam a ppk-látogatást is, és hazajöttem. Enni.

Beugrott...

... a 3,5 évvel ezelőtti kép. Tábor után épp Zsuzsinál voltam, ott néztem meg az íméljeimet (itthon még nem volt adsl). És akkor... kaptam Juliotól egy olyan ímélt, amire nagyon nem számítottam, amit olvasván köpni-nyelni nem tudtam. Nem hittem volna, hogy valaki tud engem ilyen lenéző undorral utálni, mint ahogy ő tette, és valószínűleg teszi is. Egy kicsit... egy kicsit előjött az a borzalmas érzés, ami akkor tört rám, amikor olvastam. És éppen ezért ért a kelleténél is nagyobb megepetésként az, hogy az öccse visszaírt a színjátszós levelemre, ráadásul kedves hangvételben, sok sorban, és a színjátszós témát személyessel is megspékelte. Talán egy képtelen fredsip biginingje?

Teatrotrotro

Anyunak tegnap is meséltem a színjátszóról, mire megjegyezte:

- Nagyon szereted ezt a színjátszót, ugye?
Igen. Nem tudom, pontosan mikor és hogyan vált lételememmé, de most elképzelni sem tudom, milyen lesz, ha már nem csinálhatom, hogy mekkora űrt hagy majd. Lassan már a tagoktól függetlenül is imádom az egészet. Nagyon jó... a péntek délután négytől már a következő csütörtököt várom, hogy újra próbálhassunk. A próbákon is sok időt ölök bele... nem mintha feltétlenül szükséges lenne, de értelmet ad egy-egy lusta napnak.
Sok barátot köszönhetek a mostmár lassan négy év színjátszónak, talán ez tart itt, meg a hangulat, ami úgy tűnik, Crist is megával ragadta. Pár héttel ezelőttig nem jött próbákra, és azt mondta, hogy nem is fog, most meg már ott tartunk, hogy képes egy órát várni csütörtökön csak a próbára, fél 6ig bent maradni emiatt a suliban, de a legmeglepőbb az volt, amit Tüdő mesélt: állítólag Gábor, azon gondolkodik, hogy kilép. De akkor Barni is kilép, jegyezte meg Cris. Ebben ugyebár nincs semmi furcsa... csak Tüdő világított rá, hogy igenám, de kilép a két barátja, egyedül marad fiú, de eszébe sem jut neki is kilépni, pedig egyikünk sem lepődött volna meg, ha ő ment volna elsőként. De nem, ő úgy tűnik, ráérzett:)
És kedd reggel 8ra megyek be Károlyiba táncból korrepetálni Barbit, és itthon tanulgatom a szövegem, és szeretném tudni, mi lesz a jelmez, és szeretnék már hallani a fesztiválos csoportomról... jajj, nagyon lelkes vagyok. Csak lenne már csütörtök délután 3.