kedd, február 28, 2006

Nemtom mitől, de mostanában hullafáradt vagyok. Tegnap este is lefeküdtem 9kor, ma mégis majd' összeestem. Most is mindjárt megyek aludni. És tegnap óta lázasnak érzem magam, pedig csak pont 37 fokos vagyok... Kéne már az a nyári szünet, de nagyon.

by Ramón


"llamita muy pici"
"no es muy cuki?"
:DD

hétfő, február 27, 2006

Na ne tessék már ennyire szétkommentelni magatokat... hát hol vannak a füstölő billentyűzetek???!

vasárnap, február 26, 2006


Most pedig mindenki, aki olvas, és mindenki, akit nagyon szeretek (matematikailag szólva: ezen két csoport uniója), érezze magát megtiszteltetve: ezen bejegyzés által elküldöm nektek a lelkemet. Vigyétek, úgyis csak a Tiétek!

A Jó


Hónapokig szédültem a Jó közepén ülve... igen, szédültem, mert hagytam, hogy sodorjon magával a körbe-körbe forgó áradat... mert féltem, hogyha magamhoz térek, fájni fog. Aztán egyszercsak a forgás kezdett lassunli, s én egyre klevésbé szédültem... és tényleg megláttam a problémákat. Kénytelen voltam felállni... a lábaim már elgémberedtek, és szédültem... ott álltam a gondok előtt remegő térdekkel. De... mostmár örömmel mesélhetem, hogy újra leültem a Jó közepére, de most vittem magammal kézenfogva mindenkit, akit nagyon szeretek. Most ott ülünk együtt a Jóban, becsukjuk szemünket, és nem félünk semmitől, mert ott vagyunk egymásnak.

...

Ez a kép most a hátterem a gépen... Alin csinálta és sztem gyönyörű. Bár melyik képe nem az...:P
Csináltam Vitéznek leckét... annyira utálok olyat leírni, amivel nem értek egyet:(
... furcsa, de nagyon jó érzés, amikor Dóri ír, hogy hogy van. Végülis illene utálnunk egymást. Ehelyett meg remélem, hogy miharabb meggyógyul:) Néha nem értem az embereket, persze jó értelemben - pont úgy, ahogy most magunkat sem értem.

péntek, február 24, 2006

Barátok...


Édesistenem... a mai napig bánom azt a napot. Nem kellett volna akkor Mesivel otthagyni őket. Nem kellett volna, nagyon nem. Sosem fogom megbocsátani magamnak. Talán még most is... talán a mai napig velük tölteném minden szabad percemet... talán ők jönnének elém a suliba... lehet, hogy soha nem lenne senkim, mert nem lenne időm egy kapcsolatra, de ők ezt is megérik. Még mindig nagyon szeretem őket. Hiányoznak. Egyikük sem egy Adonisz, vagy ilyesmi, mégis mindegyiküket fantasztikusan jó pasinak látom... mert egyszerűen természetellenesen szeretem őket! Ok, a hétvégén találkozni akarok velük. És érzem, hogy fogok is. Muszáj. Mert nélkülük a levegő sem olyan friss, nélkülük a nap sem süt igazán...

csütörtök, február 23, 2006

As minhas unhas

Megint műköröm. De most jó és sajátabb.

Os costumes - eu nao consigo percebe-los

Én nem értem. Ki mondja meg mi helyes és mi nem? Ki mondja meg mi szégyen és mi dicsőség? És miért így alakultak ki a szokások? Miért "gáz", ha valaki minden reggel elkésik? Hiszen az jó... egészségesen alszik... nem emberi ez a korai kelés. Ki mondja meg mikor kell felkelnem? Ki mondja meg, hogy mit és miért kell tanulnom? És miért "gáz", hogy én nem akarok világraszóló karriert (bár néha álmodozom róla), csak egy szép és szerető családot? Ki mondja meg mi a normális és mi a beteges? Ki mondja meg, ki a normlis és kit kell pszichiátriára küldeni? Honnan tudják, hogy nem a normálisnak tartott embereket kellene kezelni? Honnan tudjuk, hogy nem Milagros a normális, és miért nevetjük ki, alázzuk meg, szégyenítjük meg? Ki mondja meg, miortól vagyok elég felnőtt ahhoz, hogy sörös csomagot kapjak véradás után, ha már vért adni elég felnőtt voltam? Mégis ki? Ezért találtuk ki Istent? Ezért, hogy ezekre a kérdésekre legyen válasz? De ha van válasz, akkor ki tudja? És ha már ezek a szokások vannak, akkor miért nem tartják be? Akkor miért ölnek, lopnhak hazudnak? Hiszen az is elfogadott, hogy ezek helytelenek... minél többet gondolkodom, annál kevésbé értem.

Que a vida é formosa


"Si algo tiene solución, no te preocupes... y si algo no la tiene, no te preocupes.":)

hétfő, február 20, 2006

Abszurd

Ha valaki ittasan vezet, és halálra gázol valakit, akkor az, hogy nem volt beszámítható a pia miatt, enyhítő körülmény. Most volt a Fókuszban egy pasi, aki csupán 60 ezer ft pénzbüntetést kapott. Ez szerintem felháborító. Az ittas vezetés eleve büntetendő, önmagában csak azért nagyobb büntetést lehet kapni ennél. Hát akkor aki egy büntetendő okból embert öl, mégha nem is szándékosan, az nem érdemel nagyobb büntetést? Az ittas vezetésnek nem súlyosbító körülménynek kéne lennie? Vagy ezt csak én érzem felháborítónak?

(L)

Nem tudom, olvasóim közül ki volt már szerelmes. Én már sokszor hittem, hogy az vagyok, de még csak most vagyok másodszorra, és csupán most először bontakozhat ki ez az érzelem. Tudom, hogy már sokszor írtam róla, tudom, hogy a könyökötökön jön ki, de muszáj leírnom, mennyire szeretem.
Egyszerűen... néha már fáj az, amit érzek. Igyekszem visszafogni magam, mert félek, csak megfojtanám a szeretetemmel. De... de nem tudok mit tenni. Mindig azon jár az eszem, hogy annyira szeretnék adni neki valamit, valamit, hogy érezze, mennyire szeretem, mindegy mit... sütemény, ajándékot, vettet vagy csináltat, mindegy, csak... csak soha ne leyen kétséges számára, hogy én mindig ott leszek, s rám mindig számíthat.

Joey bölcsessége


Természetes, hogy az ember húst eszik. Az ember tehenet eszik. A tehén füvet eszik. Mi lenyírjuk a füvet, és megéhezünk egy kis tehénre.

vasárnap, február 19, 2006

Miskolc - ENIBE - III. rész

...lementünk reggelizni fél 8 körül, Kitti azt üzente a többieknek, hogy majd lmennek őkis:DD Akkor még egy csöppet haragudtam rájuk az éjszaka miatt... de később, amior Diáék eltűntek, rájöttem, hogy csak Diáékra voltam dühös. Lent még ittamegy vaníliás csokit, aztán lassan indultunkvissza a gimibe. Délig aktívan csináltuk a semmit;akinek nemvolt versenye, annak semmi programja nem volt... Akkor volt kaja, majd fél 2kor kezdődött az eredményhirdetés. Dólyika megnyerte a versmondót, én 2. letteménekből és 3. prózából... stb, elég sok díjat hozott elismét a Károlyi. Csak a civesek körül volt egy kicsi balhécska... Széttanulták magukat, és a kérdések úgy jöttek, hogy volt a csoportban, akiszóhoz sem jutott, szal hiába tanult hetekig... ráadásul Dóra mondta, hogy holtversenyben voltak a 2. helyért, de azt mondták, hogy holtverseny nem lehet (habár a többi kategóriákban rengeteg volt), és úgy döntöttek, hogy akkor legyen inkább a Károlyi a harmadik... lol. Szegények nagyon dühösek voltak... A díjkiosztás után elértük volna a 3as vonatot, de nem lehetett volna beváltani a jeyeket... Úgyhogy maradt két szabad óránk... azt mondták, menjünk várost nézni. Hát ebben a hidegben nem sok kedvünk volt hozzá, úgyhogy maradtunk a teremben, de csak néhányan,pölö Diáék szerencsére elmentek. Dumálgattunk... meg ez-az. Aztán be akartak zárni minket, és amikor észrevettek minket, azt mondta a néni, hogy menjünk vele, kapunk kaját - az ebédből maradtat. Attilával mentünk, állatira ráizgultunk a rántott husira rizibizivel, erre mit kaptunk??? Narancslevet naranccsal, meg nápolyit. Lol a köbön. Ezen eléldegéltünk, én játszottama pontos időt, aztán elindultunk,persze késve. Jött a villamos, és pont akartunk felszállni, amikor észrevettük az ellenőröket... visszafordultunk:) Csakhogy a villamosok ritkán járnak... de szerencsénk volt, most hamar jött, alig negyed óát késtünk, már mindenki ránkvárt:DD Rögtön felszálltunk a vonatra. Kis kavarodás volt az ülések miatt, de végül sikerült jól leülni, Dólyika, Maestro, Kitti, Attila, Anka és én. Nagyon lol út volt néha... nem akarok most mindent leírni, de voltak vicces meg jó pillanatok. Jól esett velük lenni. Tényleg.És bánom, mert kittiékelmennek. Én nem akarom szeretni őket.
Anyu kijött elém, hazajöttünk, és 9kor már ágyban is votam., most pedig itt ülök, a lábambekötözve, svédcseppel, és remélem lassan elmúlik az a hülye véraláfutásos hólyag, mer így nehéz menni...

Miskolc - ENIBE - II. rész

Este volt egy nagyon szar fiesta latina... blöáh... én igyekeztem néha táncolni, de katasztrófális volt. A nemtommilyen városból érkezettek tanárait megyőztük, hogy a diákjaik jöhessenek velünk majd este bulizni. Átmentünk a koleszbe. Út közben véletlenül aszontam, hogy 'leánykolesz'... jujujjj... ez még nekem is fáj, ráadásul még mindig...:) A koleszban aztán mondta Dóra, hogy aki még el akar menni bulizni, az leyen lent ejfélkor. Majd kiderült, hogy a hat ágyas szobába 7ünket osztották be, szal szpen átcuccoltunk Diáékhoz. Ők elmentek partyzni... vagyis lementek a kocsmába. Na ebben a témában lesz még itt bejegyzés.... mind1. A két hülye stréber lefeküdt aludni... asszem nem is zuhanyoztak... segáz. Megkérdeztük, hogy tudnak-e világosban alkudni, mert mi még fent leszünk egy darabig... azt mondták, hogy természetesen. ÍElmentünk zuhanyozni. a lábam amúgy is nagyon fájt, de a zuhanyzó még le isa horzsolta... elfelejtettünk papucsot vinni. Mire visszaértünk a szobába, a lányok lekapcsolták a villanyt... lol. Szal Dólyikával kitelepültünk a folyosóra beszélgetni. 2ig ott beszélgettünk, majd elmentünk lefeküdni. Kb fél 3ig még dumálgattunk az ágyban... és mire pont elaludtam volna, 3 körül visszajöttek Kittiék. Eleinte nagyon kómás voltam, aztán bekapocsolódtam a beszélgetésbe... hát hogyne... minden pletykára vevő vagyok.:P Negyed ötkor elmentek zuhanyozni. Mire visszaértek, pont elaludtam volna... szal hallgattam tovább, ahogy beszélgettek. Az utolsó emlékképem 5:38ról van, azután asszem már ők is csendben maradtak. A hülye stréber meg 6:20kor kelt, és ezerrel csörgette a zacskókait... sztem csak ezért hozott direkt egy rakás zacsit. Visszavette a pénteki ünneplőjét(pfuj), és néha próbált bekapcsolódni a beszélgetésbe... de izgis a szlengje... "ász csákó"... most Dólyikával ezt használjuk, mer ez a menő... használjátok ti is, mer csak az lehet ász, aki használja...:P

Miskolc - ENIBE - I. rész

Huh, hol is kezdjem...:) Szal... péntek reggel fél hatkor szépen felkeltem, stb, stb, és fél 8kor taliztunk a Keletiben. Kicsit még álmos voltam, és meglehetősen bizonytalanul álltam a lábaimon... kissé nehéz volt a táska a hátamon:D (aggódtam, hogy hülye picsa vagyok, és egy hétre csomagoltam tuti, de amikor később kivettem a fellépő ruhát, szinte üres lett a táska:P)A vonatút vicci volt... majd Dólyikáról teszek fel képet, amint tudok feltölteni a gépre:P Ankával akartunk matekozni, de pár feladat után feladtuk, egyrészt mer nem ment, másrészt meg mert az összes spanyol tanár izélgetett, hogy tegyük már el, ne tanuljunk:DD
Szal megérkeztünk, Britney segítségével elmentünk az ottani gimibe... sztem direkt szivattak minket, az ötödiken adtak guardarropát, lift meg persze nem volt. A föl-le szaladgálás még hagyján, de a cuccok....Mind1. Délben kezdődött az inauguración. Nagyon lol volt. Bakit bakira halmoztak. (Bár előtte a bakinak nem mondható dobolás volt a legrosszabb... még most is lüktet tőle az agyam) ... "Tengo el olor de...." Tengo el honor helyett. Nem mindegy:P "akkor most következik xx aki meg foga nyitni az öööö... mmmm... megnyitót" Na meg a pislogós néni...:D Szegény, szar lehetett látni, hogy amint megszólal, a bunkó pestiek majd' megszakadnak a röhögéstől... meg a bakizós néni amikor elejtette a papírját...jajjj, olyan gonoszak voltunk:) Akkor nekem utána hátra is kellett mennem a színfalak mögé. Az első blokk második részében voltam. Elmondtam a prózámat... később azt mondták, hogy jó volt, csak halk, dehát az álló mikrofonnal nem akartam sétálgatni... mindegy. Aztán szépen mentek az előadások... volt pölö a buzi legyes, samiről kiderült, hogy nem is voltak buzik, hanem az egyik fiú lánylegyet játszott, csak annyira szar volt a kiejtésük, hogy a szöveget nem értettük, tehát nem jött le, ki fiú és ki nem. A durva az, hogy elfogulatlanul is azt kell mondanom, hogy a pesti produkciók összességében felülmúlták a többi városét... A második részt Dólyika nyitotta, és nagyon dühös vagyok, mert senki sem szólt, hogy elkezdődött, és a feléről lemaradtam...:( Arra már nem emlékszem mikor énekeltem... nem tom, kicsit összefolynak a dolgok...:) Mindenestre azt tudom, hogy Kittiék a második blokkban voltak... huh... leíyrhatatlanul jók voltak, de télleg. Nem... le szeretném írni, de ezt látnotok kellett volna... fenomenális volt. Ők kapták a legnagyobb vastapsot, de nem jöttek ki megint meghajolni, mer aszitték, hogy felvételről megy a taps:DDD Este még voltak a színes lányék, akik mindent megtettek, hogy leégessék a sulit, kritikán aluli volt amit előadtak. És kihagyták a kedvenc részünket:) Ja, ráadásul meghajlás után alig lehetett kirángatni a színpadról... vigyorgott a közönség felé és integetett... nagyon lol volt. Meg volt egy énekes csaj, aki pár hang után feladta, és visszaszaladt a függöny mögé, bár a függönyön a rést nehezen taláta csak meg... ja, meg volt a mi két énekes fiúnk, állva tapsoltunk nekik:P Juhuj...majdnem elfelejtettem, még a műsor elején kaptunk egy kis miskolci táncot... és ott volt A HAS!!! A lány, aki mindig az első sorban állt, és a hasa (viccen kívül) árnyékot vetett a szoknyájára... na meg persze a hasa is táncolt - a lánytól függetlenül. A mazsorettek között meg felfedeztük a párját: A COMB.
A műsor után visszamentünk a gimibe, ahol naggggyon fincsi svédasztalos vacsi várt minket.... igazából szétzabáltam magam. Utána felmentünk és dumálgattunk, meg átöltöztünk party felsőbe, stb....

...

Először a miskolci beszámolóval akartam kezdeni, de nem ment. Most pedig le akarom írni, mennyire végtelenül szeretem Gigit... de az sem megy.

szerda, február 15, 2006

:)


Ja, és a műkörmöket még tegnap kora reggel leoperáltam dühömben. Én túl aktív vagyok az ilyesmihez, asszem.

Gigi


Drága Gigim... tudom, hogy nem olvasod, de most írnom kell Neked... Igen, könny szökött a szemembe, amikor megírtad, hogy látsz... de hiszen olyan boldog lettem hirtelen! Csodállak, amiért ilyen erős vagy, és... és rájöttem, hogy sokkal jobban szeretlek, mint valaha is gondoltam volna. Gyógyulj gyorsan...!

hétfő, február 13, 2006

Műköröm

Ma vettem csinos pillangós franciás otthon felragasztós műkörmöt... de hát béna vagyok. Nagyon. Totál csúnya. Kifehéredett alatta néhol a ragasztó. Arról nem is beszélve, hogy milyen harcot vívok most a billentyűzettel...

vasárnap, február 12, 2006

"Ilyenkor nagyon utálom"

Köszike. Most egy utolsó kis féregnek érzem magam. Ez a hét fantasztikus volt. Lol. Megtudtam, Zoli miket művelt. Írtam egy fantasztikusan szar civ dogát, voltam Giginél, aki még mindig szarul van, beteg voltam, még mindig nem vagyok 100as... igen, drága, ez a mondta hiányzott, hogy végképp rosszul érezzem magam. igen, te mindig megérzed, mivel bánthatsz meg. Nem gondolod, hogy lassan elég? Nem gondolod, hogy lassan eleget bántottál? Nem gondolod, hogy lassan vissza kéne venni egy kicsit, mert szerelem ide vagy oda, ennyi megaláztatást még én sem bírok? Szedd össze magad, édes, mert ha nem figyelsz, egyszer csak hűlt helyemet találod majd.

Én ezt nem tudom elhinni. Nem tudom elfogadni, hogy a volt osztálytársaim, akik közül jó néhányról szinte mindent tudtam régen, most szinte idegenek. Fáj a hiányuk, és fáj, hogy már nem lehetek az életük része. Most láttam Matyiról képeket. Régen talán én voltam az egyetlen lány az osztályból, aki azt mondta, hogy nem helyes. Asszem tévedtem:P Meg Ace. Meg Nóri, akinek hirtelen állati érdekes élete lett azzal a külföldi pasival. Meg... már csak az is, hogy idén volt a szalagavatójuk, hogy idén érettségiznek... nagyon távolinak érzem őket. Azok a régi szép idők...

Holnap fel kell mondanom a prózát (Discurso del oso) és a dalt is (Matamoros: Juramento). Lol lesz.


Csak Neked


Love me tender,
Love me sweet,
Never let me go.
You have made my life complete,
And I love you so.

Love me tender,
Love me true,
All my dreams fulfilled.
For my darlin' I love you,
And I always will.

Love me tender,
Love me long,
Take me to your heart.
For it's there that I belong,
And we'll never part.

Love me tender,
Love me dear,
Tell me you are mine.
I'll be yours through all the years,
Till the end of time.

(When at last my dreams come true
Darling this I know
Happiness will follow you
Everywhere you go.)

szombat, február 11, 2006

Ben E. King: Stand by me

When the night has come
And the land is dark
And the moon is the only light we see
No I won't be afraid
No I won't be afraid
Just as long as you stand, stand by me

So darling, darling stand by me
Oh, now, now, stand by me,
Stand by me, stand by me

If the sky we look upon
Should tumble and fall
And the mountain should crumble to the sea
I won't cry, I won't cry
No I won't shed a tear
Just as long as you stand, stand by me

And darlind, darling, stand by me
Oh, stand by me
Stand by me, stand by me, stand by me

Whenever you're in trouble won't you stand by me
Oh, now, now, stand by me
Oh, stand by me, stand by me, stand by me

Darling, darling, stand by me
Stand by me,
Stand by me, stand by me, stand by me

Ez az egyik kedvenc dalom már egy jó ideje. Meg még egy pár... bár most ez a király:)

Régi sebek

...emilezgetek egy lánnyal... talán nem mond nektek semmit a személye, akkoriban még nem írtam blogot... De ő Dóri, ő a szentestés Dóri. És most sok dolgot elmesélt Zoliról... egyre nagyobbakat csalódom benne. Áldom az eget, hogy különváltak útjaink... Megtehetném, hogy nem hiszem el, amit Dóri mond. Hogyne tehetném meg, hiszen Zoli mellett éltem 2,54 évig, Dórit meg nem is ismerem... miért is hinnék neki? Mégis hiszek. Hehe, a tapasztalat. Az, amit elmesélt, eszembe juttatta a Julios történetet... pont így viselkedett, mint amilyennek Zolit leírta. Őt is én állítottam le. Sőt, ő még esküdözött is, hogy otthagyja a barátnőjét... Szal igen, minden szavát elhiszem, mert mint tudjuk, minden pasi ugyanolyan (habár pontosan tudom, hogy ez nem igaz:P), és az őrült spanyol révén tudom, milyen aljasak tudnak lenni, és mennyire kihasználnak minket ha nem figyelünk eléggé... egy szerelmes lány meg hogy tudna figyelni?
Most azt hiszem, azt kéne mondanom, hogy felszakadtak a még talán be sem gyógyult sebek... igen, biztosan ezt kéne mondanom. De nem. Nem akarok hazudni. Egyetlen dolgot érzek: végtelen örömöt, amiért vége. Nem szakadt fel a seb, mer nyomtalanul begyógyult már nagyon régen. Már csak a kíváncsiság miatt akarom tudni, mi volt. Csak tisztán akarok látni. És talán a lelkiismeretem utolsó suttogásait is elhallgattatta ez a történet... egy ilyen ember minimum azt érdemelte, amit Alin révén kapott tőlem. Talán bánom, hogy nem tettem jobban tönkre, úgy érzem, nem fájt neki eléggé az az időszak. ... ilyet mégsem mondhatok. Minden így volt jó, ahogy volt. Tanultzam belőle, erősebb, talán megfontoltabb lettem. Nehezebben bízom meg az emberekben, így már csak nagyon naiv vagyok, nem végtelenül:) Előnyömre vált ez a kapcsolat, még ha nem is kaptam túl sok jót tőle.

csütörtök, február 09, 2006

Hó...

Tegnap este amikor lefeküdtem, nehéz volt elaluni - ijesztően világos volt a szobámban. Kinéztem az ablakon, és gyönyörű volt, amit láttam... nem fotóztam le, tudtam, hogy elvesztené a költőiségét a látvány, ha lefotóznám... Az égy és a hó is - gondolom az utcai lámpák fényétől - narancsos fényben úszott... és a háztetők annyira egybeolvadtak az éggel, hogy olyan volt, mintha a kémények lebegnének:P Gyönyörű volt... elmondhatatlanul.

kedd, február 07, 2006


Ma egy kicsit furi nap volt... pölö tudatosult bennem, hogy szeptemberben elvállaltam Maestroval a farsang szervezését... most pedig annyira se időm se energiám... segáz. Majd leszvmi.Jövő hétvégén ENIBE, köv pénteken pedig meg kéne ejteni ezt a farsangosdit...lol lesz, az tuti. Csak ne Erik csinálja a zenét:P
Viszont nagyon fájt a gyomrom. Délelőtt még sose fájt ennyire. Múltkor éjjel, most délelőtt,na meg még most is... félek. Nem akarommegint azt a vizsgálatot,nemakarok gyógyszereket, de a fájdalmat sem akarom. Úgy szégyenlem magam amiért panaszkodom... gigi sokal rosszabb helyzetben van, mégsem panaszkodik. Egy csoda az a lány.
Nem mentem filmet nézni Cervantesbe. Kb fél 11re értem volna haza. Ezt Chus drága sem gondolhatja komolyan. Ha vki tudja, mirőlszól a Santos Inocentes, akkor que me resuma en pár palabra... ok? Köszike:)
Na meg egy kis délutáni alvás után (mert ma néha órákon is elszenderetem a koffeinbomba ellenére) elmentünk zoknit venni, egy csomó kilyukadt mostanában...szal most vanpár szép színes, meg még ez-az:)

hétfő, február 06, 2006

Elegem van anyuból, napról napra jobban. Egyre hisztisebb, egyre többet ordít, egyre többet támad, egyre elégedetlenebb, bármit is teszek. Egyszerűen nem bírom.

vasárnap, február 05, 2006

:P


Ha egy programot futtatunk, a program fut. Ha megkocogtatják a vállamat, a vállam kocog. Ez a mai nap bölcsessége.

Hétvége...

Ez a kép pénteken készült a Blu Monkeyban...:P Jó buli volt, végre télleg nagyon jól éreztem magam. És mindenekfelett: jó volt Titit látni, ahogy végre felszabadultan táncol... ha voltak is ott kis összetűzések, most asszem bebizonyítottuk, hogy igenis tudunk együtt bulizni. Naggyon jó volt. Fantasztikusakat táncoltam Titivel, Imrével, és egy vicci Don't cha-t Petivel:DD Az télleg naon vicci volt. Persze leittam magam, és furi volt, hogy a mixerfiú odajött hozzám megkérdezni, hogy jól sikerült-e a koktél, meg amikor bekaptam a koktélcseresznyét, rögtön tett újat a pohár szélére:P Kicsit jobban felöntöttem a garatra a kelleténél, még meg is kell kérnem Vikit, hogy ne nagyon hirdesse, milyen állapotban voltam...:D De sztem máskor is fogok menni.
Tegnap is és ma is voltam Giginél... asszem rájöttem, hogy minden eddigi ellenére ő a legjobb barátnőm a suliból... és mindent megtennék, csak hogy végre jobban legyen. Úgyhogy egyelőre azt teszem, hogy a lehető leggyakrabban megyek be, és vidítom. Nagyon ijesztő lehet a világ feketében... nagyon erős és bátor. Én nem tudnám ilyen jól viselni ezt a helyzetet...
És még voltam Kitosznál is... hát mit mondjak...? Ő ugyanolyan tündér, mint mindig:)

csütörtök, február 02, 2006

Némá...


Voltunk ma délután Bencééknél, tök jót dumáltunk, télleg jól éreztem magam. Egyszer megkérdezte, Titi hanyadik barátom... kérdezte, hogy 2,3? Hihi... Kíváncsi volt, szal osztottam-szoroztam-gyököt voltam-ebből 'arc sen'-t vontam-a kapott szög kiegészítőszögének segítségével pedig kiszámoltam a háromszög köré írható kör sugarát szinusztétellel, és kijött, hogy 11. Oké, elsiklottunk ezen szán felett. Ám. Nekiálltam zuhanyozni, dúdolgattam, eldumcsiztam magammal jól, amikor beugrott, hogy !hohó! ... a 11 a szerencseszámom...! Ha babonás lennék, most nagyon hinnék valamit mer' a jel azé' mégiscsak jel, ugyebár...

szerda, február 01, 2006

Csak gyorsan


Csak pár percem van, sietnem kell, hogy legalább pontosan odaérjek...lényegtelen.
Ma volt civ (órarend változás miatt holnap is lesz), bejött egy argentin lány. Nagyon kedves volt meg aranyos meg jófejnek is tűnt... és imádtam ahogy beszélt!:) Chus pedig huszadszorra is azt mondta, hogy jééé, nem is tudta, hogy anyu Argentínában született:P Szal a lány tök szépen beszélt, a ll-t és a y-t s-nek ejtette, a szóvégeket elharapta, az s-eket, z-ket kihagyta szinte mindig, a nada és a todo naa és too lett, stb... de gyönyörű volt, mintha csak énekelt volna. Összefoglalót kell majd írnunk az órán elhangzottakból, szal Dólyikával utána összedobtunk egy jegyzetet... és közben kitaláltunk egy új kiejtésű spanyol nyelvet: ötvözzük a spanyolt és az argentint. Nyelvváltozatunk neve: ellpargui (ejtsd: espargi:))... nem unatkoztunk:P
Valamint felvett wiwen Nono unokatesója, Zoli, meg ari Blas:) Remélem így folytatódik ez a nap...