hétfő, február 01, 2010

olvasgattam...

http://index.hu/kultur/eletmod/2010/02/01/az_eskuvo_lenyege_a_habos_es_gyonyoru_no/

Ezt olvastam, és én nem értem. Oké, biztos van, akinek kell a nagy esküvő. Nekem még nagyon messze van ez, de persze, mint nagyon sok lánynak, nekem is vannak elképzeléseim. Én például varrónő ismerősünkkel szeretnék megvarratni majd egy mell alatti szabású teljesen sima földig érő, nem abroncsos ruhát, aminek a mellrészét én szeretném fehér gyöngyökkel kivarrni, mert attól lesz igazán az enyém, hogy magam csinálom, mint eddig is annyi mindent.
Nem akarok fodros, masnis fogadást, se limuzint, se pillangóreptetést (igen, itt jön az a rész, hogy meglepődtök, nagyon:D). Csak annyit akarok, hogy akit szeretek, az ott legyen, semmi felesleges felhajtás. Egy családi ebéd vagy akármi utána, nem valami habos gej tortával, hanem csakis a kedvenc gyümölcstortával (persze ha a vőlegény is szereti:)). És talán, ahogy Dóra tette - mert az az ötlet nagyon tetszett - egy buli a fiatalabbakkal, a nem családtagokkal. Mesi példájából tudom, hogy így se igazán olcsó, de akkoris... inkább spórolok arra, hogy utána ne kelljen kenyéren és vízen élnünk, hogy legyen pénz babaágyra, ha úgy adódik. Persze, fontos nap ez az ember életében, de igazából csak egy új időszak kezdete.