Egy végigbőgött búcsúbuli kipipálva... csak nem az volt a baj, hogy elmegyek, és hiányozni fognak.

fránya magyar

azóta figyelem, milyen sok kifejezést, állandósult szókapcsolatot használunk, mióta Crisszel sokat beszélek. néha ugyanis egyszerűen nem érti mit mondok, pedig hétköznapi szavakat használok... ma pl mondtam, hogy azért mondtam le a maradék 2 nap melót, mert a hátam közepére se kívántam már az egészet, de aztán láttam az arcán, hogy sehogy sem érti, hogy mégis mit keres a cib bank az én hátamon...

A tánc lenne az anyanyelvem?

Sziget2009 (L) képekben

Leírhatatlan. Szinte minden percét élveztem. És különben is ááááááá.

Ettünk mézeskalácsot

meg voltunk sokat négyesbenők néha kicsit grimaszoltak is a vásárlás fárasztó, ezért vittünk párnát és takarótegy picikét pózoltunk sapkában, de kizárólag csak mert jól álltés egy picit rajzolgattunk.
De természetesen alkohol egy cseppet sem ittunk, mert az egészségtelen. Legalábbis én nem emlékszem, hogy ittunk volna:P

Amíg fekete volt a hajam, vágytam az eredeti barnára, most, hogy visszabarnultam, vettem fekete színezőt.

Az vicces, amikor a legszebb, amit mondhat az, hogy kussoljak már, és amikor a leghízelgőbb bók az, hogy megtagadja a kérésem.

nemnemnemnem iszom többet kék meg piros koktélt meg sört, mer ez ma nagyon fáj. bár lehet, hogy az egész éjszakás nagy veszekedésnek is van némi köze a fejfájásomhoz, grrr.

néha apró hülyeségekre azt hiszem, van jelentőségük. tegnap egy ilyenen felbuzdulva írtam ímélt Julionak (hiszen már télleg nagyon jó lenne elásni a csatabárdot), többek között azt, hogy amikor majd Madridban járok, összefuthatnánk.

válaszképpen kb azt írta, hogy haljak már meg, bár mondjuk akkor sem hiányoznék senkinek.