2007

Gondoltam, majd szépen, részletesen beszámolok az elmúlt évről, hónapról hónapra. Hát... meglátjuk mi lesz.
Szóval, a tavalyi szilvesztert Szegeden töltöttem, ahol megismertem végre Zsoltit (Snot is, de ez már kevésbé lényeges info). Jó szilveszter volt nagyon. Aztán hazajöttünk, és a suliban mindenki teljesen őrült volt a továbbtanulás miatt. Nem mintha ez engem nagyon izgatott volna januárban. Az érettségi sem érdekelt különösebben. Végül nagy nehezen megjelöltem néhány szakot. A pszihót nem, mert úgyse vettek volna fel (idén bezzeg már lehet nyelvvel felvételizni), de első helyen turizmust, meg más turizmusokat, aztán spanyolt és portugált. Egyre jobban eluralkodott rajtam ismét a színjátszó iránti szerelmem...:) Megismertem Gábort, aki egy fantasztikus ember, és a színdarab is kezdett összeállni... olyannyira, hogy márciusban elő is adtuk a Károlyi napon (ami nem mellesleg ottalvós volt, és baromi jó volt a party, és karaokéztunk jól).
Majd jött az április és Bulgária... életem egyik legmeghatározóbb hete volt, erről épp a napokban ömlengtem Viktornak ímélben:P Erről nem is írnék többet, épp eleget hallottatok róla:D
Májusban meg kezdődtek az érettségik... többé-kevésbé felkészülten néztem szembe a nehézségekkel, amikről kiderült, hogy nem is voltak olyan nehezek:) Viszont jól lebarnultam az érettségi szünetben:P Oszt lett egy majdnem kitűnő bizim, és egyik napról a másikra 3 nyelvvizsga birtokosa lettem. Azt hiszem, jól profitáltam eből az egész baromságból.
Júniusban 20 lettem, júliusban meg Zebegény. Mármint nem az lettem, hanem ott voltam Titivel és Kezsoval, és nagyon jó volt, meg kéne ismételni:) Meg volt nálunk szalonnasütögetős party. Ja, meg dolgoztam Greenpeace-nél, éljenek a bálnák, és ettünk Zsoltival dinnyét a medencében.
Augusztusban utsó békatábor, bonyodalmakkal, balhékkal és kedves gyerekekkel meg Tüdővel és Barbival (na meg persze Hugyesz-Mugyesszel:P), aztán ... jött az oly sokszor emlegetett véletlen, amikor lemaradtam a saját gólyatáborról, és így eljutottam a ppk-sba, ami ugyan nem tetszett, de legalább ennek köszönhetően később megismerhettem Borit, Radeszt, Álexet, Petit, Zsófit, stb... és aminek köszönhetően visszakaptam Zitát.
Szeptemberben Sus elutazott messzire, amit rosszabbul viseltem, mint ahogy arra számítottam (sőt, rosszul viselem még mindig).
Októberben elkezdtem a ppk-s bulikba járni... és elmentem a gólyabálba is, ahol megismertem Kornélt, és ahol először töltöttem igazán sok időt Borival... életem egyik legjobb döntésének tartom, hogy mégis elmentem jegyet venni (merhogy nem nagyon akartam...):)
Aztán volt még néhány buli, beszélgettem sok emberrel, és szerencsére néha jutott időm olyanokra is, akikkel nem tudok mindennap találkozni (Zso... GreenCat?:P). Majd lassan vége lett a szorgalmi időszaknak, túl vagyok az első vizsgák okozta sokkon, voltunk Kismaroson, aminek szintén nagyon örülök:), ééééés itthon volt Susa:)
Végül pedig, mérhetetlen nyugalomban és szeretetben töltöttem az ünnepeket, főleg Titivel, immár negyedszerre.
Bár sokszor voltam rosszkedvű ebben az évben is (néha muszááááj:P), de így visszanézve mégis azt kívánom, soha ne legyen ennél rosszabb évem, mert ha ez teljesül, boldog életem lesz. Végre igazán érzem, hogy akiket szeretek, azok szeretnek, és hogy minden a legnagyobb rendben van.

Mindenkinek köszönöm, aki ilyen széppé tette az évemet, az életemet:)

(ezekre majd emlékeztessetek mondjuk az irodalomtudomány vizsga után:P)