néhány éve:
- nem volt zenei ízlésem, ált. azt "szerettem", amit az aktuális pasim
- nem volt öltözködési stílusom, egyáltalán
- nem volt saját véleményem, ha meg mégis, azt titkoltam, és inkább beolvadtam a tömegbe
- nem nagyon volt személyiségem, kaméleonosat játszottam... olyan voltam mindig, amilyennek akartak mások

most:
- rock rock rock
- néha a családtagjaim ha meglátnak egy-egy ruhadarabot, akkor nélkülem is vesznek belőle egy xs-eset, mert olyan erikás ruha, h tuti tetszeni fog
- próbálná meg vaki elnyomni az akaratomat, vagy nem meghallgatni a véleményemet, grrr
- pacifista, őszinte, makacs, megbízható, anyáskodó, segítőkész, ragaszkodó, stb, és senki kedvéért sem változom. SENKI kedvéért.

és bár önmagunk megismerése egy végtelen folyamat, ugyebár, már legalább van némi fogalmam arról, hogy ki vagyok.