Pati szülinapja

Patinak szülinapja volt pénteken, és tegnap elindultunk ezt megünnepelni. Hosszú lenne elmesélni, hogyan, de végül a Szimplában kötöttünk ki, jó kis élő jazz zenével, fincsi forralt borral. Viszont ketten nem tudtunk nagyon mit kezdeni magunkkal, gondoltuk, továbbállunk. Épp a kabátommal küszködve mentem a kijárat felé, amikor furcsán dallamos férfihang ütötte meg a fülemet:)
- Te Pati, ezek spanyolok.
- Neeeem, nem lehet ekkora mázlid már megint.
- De, mondom, hogy azok.
Kicsit azért még füleltünk. Azok voltak.
- Te vagy a nagyobb, menj oda hozzájuk.
- És mit mondjak? Hogy nem spanyolok-e véletlenül?
- Hát mondjuk.
Némi vacilálás, dehát egyszer élünk. 180 fokos fordulat.
- Hola, sóis españoles?
És innentől kezdve sínen volt az esténk. Antonio, Rafael és Nacho tett róla. Később csatlakozott Rodrigo is, Brazíliából. Itt dolgoznak, élnek éppen, úgyhogy szépen elkérték a számunkat, hogy legközelebb is menjünk már valahova együtt, mert tök jó, hogy beszélünk spanyolul, merhogy ez milyen ritka (??). És hogy nekem spanyol akcentusom van, Patinak meg némmá, argentin. Baromi jó volt, iszonyatosan jófejek. És helyesek. Meg viccesek. Meg olyan tipikusak:D
Én meg tényleg hihetetlenül mázlista voltam, már megint.