szal a céges buli

Hát az vicces volt. Pénteken, kevés alvás és némi suli után hazamentem, elmentem csellózni, aztán lefeküdtem aludni. Titi meg jött, és nem ébresztett. Nah mindegy. Miután felébredtem, mondta, hogy Tomi szólt, hogy aznap van a céges buli, mennyünkmá. Kicsit húztama számat mert hát mégiscsak hideg van nagyon, és hát a Menta Teraszig is el kell jutni valahogy, meg majd onnan is haza. D meggyőztem magamat - nem ülhetek itthon egész télen, csak mer hideg van. Szalmentünk.
Eleinte punnyadás volt, és mi, diákok, teljesen elszigetelve ültünk a többiektől, beszélgettünk. Aztán megtudtuk, hogy a sör is ingyé van. Azt hiszem ettől a pillanattól kezdve a percek múlásával (és az elfogyasztott sör mennyiségével) egyenes arányosságban nőtt a jókedvünk (persze vodkáztunk is Tomi kedvéért, de ez asszem már mese lenne a mesében, hagyjuk).
A lényeg, hogy bár kissé frusztráló volt a főnökök jelenléte, végül mégs jót táncoltammég Gáborral is, meg hát kb mindenki mással, a dj meg versenytáncolt, és tanul spanyolul, Anita tud salsázni, és különben is. És azt hiszem, most jötem rá, mennyire én vagyok ott a metállédi. Amint felcsendültek a Nirvana szám első akkordjai, Tomi kiküzdötte magát a tömegből, ellentmondást nem tűrően megragadta a karomat, és bevonszolt táncolni:D
Szal, jó volt, annyit táncoltam, mint már nagyon régen, Titivel is sokat:) Kellett ez már nagyon.
Másnap meg... elég másnap volt. Ahogy Titi mondta, nála Mr Szégyen nem kopogott, hanem ajtóstul rontott a házba:P