Egy picikét nem jó.

- Már eddig is sokat dolgoztam a szófiai útért. Nulladikok, 8-9 óra után másfél órás színjátszó... legépeltem a darabot... és most perpill úgy tűnik hiába. Imanol nem tud jönni Szófiába. Ok, megértem. De egyelőre nem találunk senkit a helyére. Ruben nem vállalta el. Még megpróbáljuk Bálintot, de nem fűzünk hozzá sok reményt. Titi pedig akár a színjátszóba is beszállna, hogy boldognak lásson - de ekkora áldozatot nem hozhat, nem engedem. Bár fogalmam sincs, kit tudnánk rávenni, hogy játsszon el egy dupla szerepet, amiben egy kicsikét énekelni is kell. Ok, hogy puszilgatom, és 7 lánnyal utazna egy hétre ingyen Szófiába, de a heti két nulladikot és a hétfő délutánt nem hiszem, hogy sokan ránk akarnák áldozni. Márpedig én akarok menni. Megdolgoztam érte. Megérdemlem.
- Az angol nem megy. Most mértem fel jelenlegi tudásomat, és nagyon gyér. Így nem tudom, hogy fogok ebből érettségizni.
- A 4 napos hétvégén azt hittem, nem kell tanulnom. Aztán rájöttem, hogy holnap első óra: matek doga. Szerda: tis doga. A héten az előző tisanyagból le kell felelnem. Csütörtökre portugál érettségi feladatlap kitöltése. Eddig ennyi jutott eszembe.
- A szél úgy süvít, hogy mindjárt leszakítja a tetőt. Fázom, és egy kicsit félek is.