Aúúúú... csibbad a kezem... Piszkecicust elveszettnek hittük, egy napja nem láttuk, kajaidőben sem. Erre most hirtelen megjelent, gondoltam megfogom, és megmutatom anyuéknak, hogy itt van, erre amikor meg akartam fogni - úgy, ahogy mindig - belémkarmolt és megharapott. Mélyen bele a mutatóujjamba. És most zsibbad. Nagyon.
szerda, április 11, 2007
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

0 comment :
Megjegyzés küldése