Tökéletes nap *boldog*
Ez a nap, bár nagyon hosszú volt, tökéletesre sikeredett.
Nem késtem el.
A filó vicces volt.
A többi órát is túléltem ínhüvely gyulladás nélkül.
Elmentem Szekeres Adriennhez meghallgatásra, és jó volt. Egyszerűen imádnivalóan aranyos nő, de télleg hihetetlenül. Azt kérte, énekeljek neki vmit. Csak a Juramento jutott eszembe hirtelen, elénekeltem. Mondta, hogy énekeljek vmi musicalt is, mert mondtam, hogy azt szeretem. De azt se tudok magyarul... így elénekeltem a Ma éjjel táncolnékot spanyolul, és kiakadtak, hogy nem tudok magyarul énekelni:) És azt mondta, hogy gyönyörű hangom van, és nagyon muzikális vagyok, de sajnos technikám az nincs, és nem rekeszből énekelek - ezt én is tudtam, meg zöngém sincs, ezt nem tudtam. De kicsikart belőlem zöngét jól, és nagyon jól tanít, és kedves és aranyos és imádom. És nála végre sikerült rekeszből énekelnem. És jó volt. Tökéletes háromnegyed óra volt. Egy szíínészlánnyal ketten oktattak, épp az ő órája volt, meg bejött egy pasi, aki szintén ott tabnul, és játszik a Producerekben meg a Vámpírok báljában. És jó volt, ha még nem mondtam volna.
Aztán irodalomtudományon jókat röhögtünk Katával, meraz az óra szánalmas.
Aztán itthon mondta a húgom, hogy a prueba egész jól sikerült.
Aztán mentem tanítani, és már az is jó, hogy látom a lányon az érdeklődést... de ami a legjob: tavaly bukásra állt, elkezdtem tanítani, és az év eleji ismétlés dogája 2 pont híján 5ös lett! Ez számomra hihetetlen sikerélmény...
Aztán Dáviddal végigbeszéltem mobilon a hazautat, aztán felhívtam itthonról, és tök jót beszélgettünk, aztán ettem nagyon finomat, aztán bekapcsoltam a gépet.
Írt az unokatesóm, akit kábé ikszanégyzeten éve nem láttam, hogy ha már mindketten eltések vagyunk, fussunk össze már.
Aztán beszélgettem Viktorral... beszélgettünk, most nem csak én írtam. Kedves volt, magához képest bőbeszédű, és imádom.
Aztán beszélgettem Ricsivel, ő is meglehetősen sokat írt... és őt is imádom. Talán nem annyira, mint Viktort, de azért igen.
Lenne néhány dolog, amitől még tökéleteseb lehetne ez a nap, dehát ne legyünk telhetetlenek. Boldog vagyok.
Nem késtem el.
A filó vicces volt.
A többi órát is túléltem ínhüvely gyulladás nélkül.
Elmentem Szekeres Adriennhez meghallgatásra, és jó volt. Egyszerűen imádnivalóan aranyos nő, de télleg hihetetlenül. Azt kérte, énekeljek neki vmit. Csak a Juramento jutott eszembe hirtelen, elénekeltem. Mondta, hogy énekeljek vmi musicalt is, mert mondtam, hogy azt szeretem. De azt se tudok magyarul... így elénekeltem a Ma éjjel táncolnékot spanyolul, és kiakadtak, hogy nem tudok magyarul énekelni:) És azt mondta, hogy gyönyörű hangom van, és nagyon muzikális vagyok, de sajnos technikám az nincs, és nem rekeszből énekelek - ezt én is tudtam, meg zöngém sincs, ezt nem tudtam. De kicsikart belőlem zöngét jól, és nagyon jól tanít, és kedves és aranyos és imádom. És nála végre sikerült rekeszből énekelnem. És jó volt. Tökéletes háromnegyed óra volt. Egy szíínészlánnyal ketten oktattak, épp az ő órája volt, meg bejött egy pasi, aki szintén ott tabnul, és játszik a Producerekben meg a Vámpírok báljában. És jó volt, ha még nem mondtam volna.
Aztán irodalomtudományon jókat röhögtünk Katával, meraz az óra szánalmas.
Aztán itthon mondta a húgom, hogy a prueba egész jól sikerült.
Aztán mentem tanítani, és már az is jó, hogy látom a lányon az érdeklődést... de ami a legjob: tavaly bukásra állt, elkezdtem tanítani, és az év eleji ismétlés dogája 2 pont híján 5ös lett! Ez számomra hihetetlen sikerélmény...
Aztán Dáviddal végigbeszéltem mobilon a hazautat, aztán felhívtam itthonról, és tök jót beszélgettünk, aztán ettem nagyon finomat, aztán bekapcsoltam a gépet.
Írt az unokatesóm, akit kábé ikszanégyzeten éve nem láttam, hogy ha már mindketten eltések vagyunk, fussunk össze már.
Aztán beszélgettem Viktorral... beszélgettünk, most nem csak én írtam. Kedves volt, magához képest bőbeszédű, és imádom.
Aztán beszélgettem Ricsivel, ő is meglehetősen sokat írt... és őt is imádom. Talán nem annyira, mint Viktort, de azért igen.
Lenne néhány dolog, amitől még tökéleteseb lehetne ez a nap, dehát ne legyünk telhetetlenek. Boldog vagyok.


0 comment :
Megjegyzés küldése