Talán paradoxon, de a tegnap volt életem egyik legkellemesebb napja. Délelőtt bementem Napközibe, ahol kb 5 órát eltöltöltöttem Bori, Zits és Radesz társaságában. Ebédeltünk (ettem SZÁRAZ KIFLIT, ugyebár), beszélgettünk, etr-eztünk, punnadtunk a kihúzott kanapén, és Radesz meglátta, hogy este Cotton Club Singers koncert van Jam Pubban. Mondta, hogy menjünk... hmmm...
Délután tanítottam, na jó, ez nem volt felemelő élmény... Beséltem jót telón Titivel, és aztán este rászántam magam, hogy télleg elmenjek. És jó döntés volt. ...szavakkal leírhatatlan élmény ez a zene. Jó volt Zitsékkel lenni, jó volt ezt a zenét hallgatni.
Na és a hazaút... na az a világ egyik legnagyobb lolsága volt. Amint odaértünk a megállóhoz, Zits meglátta, hogy bent van a busza, szaladt, elérte, elment. Odaálltam a korláthoz, néztem ki a fejemből, egészen addig. amíg felbukkant S. Norbi. Megismert, bár tuti, hogy a nevemre nem emlékszik. Segáz. Aztán felbukkant Dave is. Aztán jött két lány, Norbi köszönt nekik. Elkezdtek beszélgetni.
-Helló! Honnan ismerlek?
-Helló. Nem tudom.
És ezután az következett, hogy mindketten sorolták kb 5 percen keresztül azokat a helyeket, ahova valaha is jártak, de csak nem jöttek rá, honnan ismerik egymást, mi meg röhögtünk, mer mekkora csajozós duma ez:D De aztán kiderült, a Károlyi melletti kocsmában volt régen pultos a lány. Tehát soha kb egy szót sem beszéltek még:D Aztán buszoztam Dave-vel. Vicci volt. Beült mögénk két srác, az egyik tök helyes volt (kis Tom Cruise-os beütéssel), és Borároson megkérdezték tőlünk, hogy a Kisakármilyen utcához ugye jó irányba mennek? Kérdezte Dave, hogy a III. kerületire gondolnak-e. Igen, arra gondoltak. Nos, akkor már kb 20 perce rossz irányba buszoztak. Nodesebaj, leugrottak, oszt felszálltak a másik irányba. Beszélgettünk még a hátralebvő 20 percben, majd leszálláskor Dave megjegyezte, hogy ha utas lenne, tuti azt hinné, hogy együtt vagyunk. Együtt szálltunk fel, egymás mellett ültünk, együtt szálltunk le. Basszus, Tom Cruise ezért volt olyan ridegecske:D Nah mindegy, a lényeg, hogy szép nap volt, mindenkinek köszönöm:)
Délután tanítottam, na jó, ez nem volt felemelő élmény... Beséltem jót telón Titivel, és aztán este rászántam magam, hogy télleg elmenjek. És jó döntés volt. ...szavakkal leírhatatlan élmény ez a zene. Jó volt Zitsékkel lenni, jó volt ezt a zenét hallgatni.
Na és a hazaút... na az a világ egyik legnagyobb lolsága volt. Amint odaértünk a megállóhoz, Zits meglátta, hogy bent van a busza, szaladt, elérte, elment. Odaálltam a korláthoz, néztem ki a fejemből, egészen addig. amíg felbukkant S. Norbi. Megismert, bár tuti, hogy a nevemre nem emlékszik. Segáz. Aztán felbukkant Dave is. Aztán jött két lány, Norbi köszönt nekik. Elkezdtek beszélgetni.
-Helló! Honnan ismerlek?
-Helló. Nem tudom.
És ezután az következett, hogy mindketten sorolták kb 5 percen keresztül azokat a helyeket, ahova valaha is jártak, de csak nem jöttek rá, honnan ismerik egymást, mi meg röhögtünk, mer mekkora csajozós duma ez:D De aztán kiderült, a Károlyi melletti kocsmában volt régen pultos a lány. Tehát soha kb egy szót sem beszéltek még:D Aztán buszoztam Dave-vel. Vicci volt. Beült mögénk két srác, az egyik tök helyes volt (kis Tom Cruise-os beütéssel), és Borároson megkérdezték tőlünk, hogy a Kisakármilyen utcához ugye jó irányba mennek? Kérdezte Dave, hogy a III. kerületire gondolnak-e. Igen, arra gondoltak. Nos, akkor már kb 20 perce rossz irányba buszoztak. Nodesebaj, leugrottak, oszt felszálltak a másik irányba. Beszélgettünk még a hátralebvő 20 percben, majd leszálláskor Dave megjegyezte, hogy ha utas lenne, tuti azt hinné, hogy együtt vagyunk. Együtt szálltunk fel, egymás mellett ültünk, együtt szálltunk le. Basszus, Tom Cruise ezért volt olyan ridegecske:D Nah mindegy, a lényeg, hogy szép nap volt, mindenkinek köszönöm:)

0 comment :
Megjegyzés küldése