...

Keresgettem képet a blogomon, mert lassan már kicserélném ezt a hullát itt balra (ugye eltálaltam az oldalt?), és ilyenkor mindig abba a hibába esem, hogy elkezdem olvasgatni a postokat. Átélek mindent újra... nevetgélek, néha könnybe lábad a szemem, de most véletlenül elolvastam az egyetlen bejegyzést, amit ezen a blogon nem én követtem el. És bizony nagyon jólesett. Tudom, Zso, hogy ez most nem nagyon vigasztal, de nagyon hiányzol most. És ha épp Pesten jársz, szólj:)