vasárnap, április 13, 2008

Desi

Hiányzik a hangja, a pöszesége, a mosolya, a határtalan vidámsága, a kedvessége... az egész lénye. Ő olyan, aki bármilyen űrt betölt, viszont azt az ürességet, ami utána marad, már semmi sem töltheti be...:( Nagyon szeretem. Amikor elbúcsúztunk, iszonyatos iramban kezdtek potyogni a könnyeim, jobban, mint vártam volna, és ő csak ölelt, ölelt, de persze ő is sírt, úgyhogy aztán elengedett, és egyenént végigölelgetett az egész csoportja... a bolond Milenától a mosolygós Sabinán kersztül a macsó Kikoig mindenki... nagyon jó volt. Tényleg fantasztikus csoportjuk volt...

3 comment :

  1. zed írta...

    szép a ruhád ;) ;) ;)
    (de téleg jó ez a felső!!)

  2. pilli írta...

    :D
    köszi:P

  3. Matócza Tünde írta...

    Kiko para todas?xD