
Szerencsére fölöslegesen aggódtam Alinért. Én már-már azon gondolkodtam, milyen virágot vigyek a temetésére. Hetek óta nincs msnen, pedig ő egy napot se hagyott volna ki soha, az emilem vissszajött postafordultával: nem kapta meg. Nagyon aggódtam. Ma miközben mentem a dokinénihez, írtam neki smst(eddig kicsit féltem ettől, ha arra sem válaszol, aki tuti gáz van, ha meg válaszo, lehet, hogy hülyének néz...). Válaszolt is rögtön: "Que dulce eres:-* por eso te quiero tanto:-P no te preocupes... Es solo pq ya no tengo tanto tiempo libre;-( te echo mucho d menos :-* dulce"(Milyén édi vagy:-*, ezért szeretlek annyira:-P ne aggódj, csak azért van, mert már nincs annyi szabadidőm;-( nagyon hiányzol :-* édes) Kétségkívül jól esett ez az sms. Tudom, külső szemlélő félreértheti ezeket a szavakat, de mi tudjuk, hogy emögött csupán baráti érzelmek vannak, ezek pedig csak bevett szófordulatok. Jó tudni, hogy semmi baja, jó tudni, hogy él és virul, talán már lassan új barátnője is lesz... remélem. Szeretném, ha ő is olyan boldog lehetne, mint én. És... mint már valszeg sokmilliószor mondtam: remélem, egyszer még viszontlátom.
0 comment :
Megjegyzés küldése