Miskolc - ENIBE - III. rész

...lementünk reggelizni fél 8 körül, Kitti azt üzente a többieknek, hogy majd lmennek őkis:DD Akkor még egy csöppet haragudtam rájuk az éjszaka miatt... de később, amior Diáék eltűntek, rájöttem, hogy csak Diáékra voltam dühös. Lent még ittamegy vaníliás csokit, aztán lassan indultunkvissza a gimibe. Délig aktívan csináltuk a semmit;akinek nemvolt versenye, annak semmi programja nem volt... Akkor volt kaja, majd fél 2kor kezdődött az eredményhirdetés. Dólyika megnyerte a versmondót, én 2. letteménekből és 3. prózából... stb, elég sok díjat hozott elismét a Károlyi. Csak a civesek körül volt egy kicsi balhécska... Széttanulták magukat, és a kérdések úgy jöttek, hogy volt a csoportban, akiszóhoz sem jutott, szal hiába tanult hetekig... ráadásul Dóra mondta, hogy holtversenyben voltak a 2. helyért, de azt mondták, hogy holtverseny nem lehet (habár a többi kategóriákban rengeteg volt), és úgy döntöttek, hogy akkor legyen inkább a Károlyi a harmadik... lol. Szegények nagyon dühösek voltak... A díjkiosztás után elértük volna a 3as vonatot, de nem lehetett volna beváltani a jeyeket... Úgyhogy maradt két szabad óránk... azt mondták, menjünk várost nézni. Hát ebben a hidegben nem sok kedvünk volt hozzá, úgyhogy maradtunk a teremben, de csak néhányan,pölö Diáék szerencsére elmentek. Dumálgattunk... meg ez-az. Aztán be akartak zárni minket, és amikor észrevettek minket, azt mondta a néni, hogy menjünk vele, kapunk kaját - az ebédből maradtat. Attilával mentünk, állatira ráizgultunk a rántott husira rizibizivel, erre mit kaptunk??? Narancslevet naranccsal, meg nápolyit. Lol a köbön. Ezen eléldegéltünk, én játszottama pontos időt, aztán elindultunk,persze késve. Jött a villamos, és pont akartunk felszállni, amikor észrevettük az ellenőröket... visszafordultunk:) Csakhogy a villamosok ritkán járnak... de szerencsénk volt, most hamar jött, alig negyed óát késtünk, már mindenki ránkvárt:DD Rögtön felszálltunk a vonatra. Kis kavarodás volt az ülések miatt, de végül sikerült jól leülni, Dólyika, Maestro, Kitti, Attila, Anka és én. Nagyon lol út volt néha... nem akarok most mindent leírni, de voltak vicces meg jó pillanatok. Jól esett velük lenni. Tényleg.És bánom, mert kittiékelmennek. Én nem akarom szeretni őket.
Anyu kijött elém, hazajöttünk, és 9kor már ágyban is votam., most pedig itt ülök, a lábambekötözve, svédcseppel, és remélem lassan elmúlik az a hülye véraláfutásos hólyag, mer így nehéz menni...