Én ezt nem tudom elhinni. Nem tudom elfogadni, hogy a volt osztálytársaim, akik közül jó néhányról szinte mindent tudtam régen, most szinte idegenek. Fáj a hiányuk, és fáj, hogy már nem lehetek az életük része. Most láttam Matyiról képeket. Régen talán én voltam az egyetlen lány az osztályból, aki azt mondta, hogy nem helyes. Asszem tévedtem:P Meg Ace. Meg Nóri, akinek hirtelen állati érdekes élete lett azzal a külföldi pasival. Meg... már csak az is, hogy idén volt a szalagavatójuk, hogy idén érettségiznek... nagyon távolinak érzem őket. Azok a régi szép idők...Holnap fel kell mondanom a prózát (Discurso del oso) és a dalt is (Matamoros: Juramento). Lol lesz.

1 comment :
tudom milyen érzés. azért tudom, mert mint tudod (na még hány tudod vagy tudom lesz ebben vajon??!!) mostanában léptem be a volt osztálytársaim életébe. és nagyon nagyon nagyon tudom (!!!) értékelni a dolgot. szal .. ez most értelmetlen lett, de úgyis TUDOD, hogy hogy értem!
Megjegyzés küldése