me duele mucho

Nagyon fáj. Talán hülyén hangzik, megf úgy tűnhet, hogy túlzásokba esem, de akkor is minden nap megszakad a szívem. Igen, egyetlen hétig éltem köztük, nem ismerem a kultúrájukat, őket magukat sem igazán ismerem, mégis olyan mélyen a szívembe zártam 5öt közülük, hogy minden egyes nap a szívem egy kis része meghal, annyira fáj, hogy nem lehetünk együtt. Mert ha most áprilisban nem jönnek, töbé nem találkozunk. Tudom, Alinnal is így volt. Ha találkoztunk volna, valszeg bebizonyosodott volna az, amit így csak gondolok: hogy nem tudtuk volna egymást elviselni. Így viszont, hogy nem éltük meg az egészet, hogy csak vágy maradt, örökké fájni fog. Lehet, hogy Elivel sem értenénk meg egymást hosszú távon, Viktor hallgatását, némaságát nagyon gyorsan megunnám, Eli2 valszeg kiborítana, stb... de így csak a jóra emlékszem, és így megszakad a szívem... nagyon hiányoznak.
Gyertekgyertekgyertek!