10 de abril

Nem volt délelőtti program, én sem tudom miért... de így legalább be tudtunk menni Gerséhez zh-t írni. Kicsit elúszott a reggelem, úgyhogy Lajos felajánlotta, hogy Határ útig elvisz... nos, úgy bedugultunk, hogy egy csomót késtem. Mindezek után megírtam lihegve a zh-t, majd felálltam, és Gigivel együtt eljöttem.

Elvileg 9től volt próba, de ezt természetesen lekéstük. Mindegy, odaértünk, és próbáltunk jól. Meg rosszul voltam, mert a héten rekordmennyiségű kávé kellett a túléléshez... úgyhogy lefeküdtem egy padra, Cris meg lefotózott, mondván, hogy most visszaadta az alvósat. Hetekkel később tudta meg, hogy rosszul voltam, szal visszavonta, ez nem a bosszú volt, de a képet azért megtartja:)
Ebéd után ismét színdarabok. 4 db:
1. La venganza de don Mendo - ezt tudtuk, hogy jó lesz, nagyon tudtak mindent, nagyon profik voltak. Imádtuk, vicces volt, kedvencek egyike:) (Varna)
2. Con la muerte en danza - na ez volt, amit kb senki sem értett, de abban egyetértettünk, hogy megaprofi:) Még akkor is, ha baleset történt a színfalak mögött közben. Tökéletes. (Ávila)
3. Todas hijas de su madre - ez volt az, ami alatt a közönség fele eltűnt... ez ennél több szót nem is érdemel.
A darabok alatt Tüdő és Cris között ültem. Mókás volt. Tüdő fotózott sokat a vicces hangú telójával, meg tüsszentett egy nagyot az utsó darab alatt, ami nagyobb feltűnést keltett, mint maga a darab. :P Cris meg csak... ott volt mellettem egész délután, vicces volt meg jó így:)
Este meg nem tudtuk, hova megyünk... végül kitalálták, hogy legyen a Szimpla...ok...
Kökin meg Arni mondta, hogy Tüdővel énekelve táncoljunk a füvön... aszitte, nem tesszük meg... de hát mi mi vagyunk:D
Kiderült, hogy csak én tudom, hol a Szimpla, úgyhogy én vezettem végül őket...aztán felhívott a társaságnak az a része, akik lemaradtak, hogy nem tudják merre kell menni... kimentem eléjü. De akkor már voltak kint ketten, akik figyelték, hogy vagyunk-e 18 évesek, és hát közülünk sokan láthatóan nem voltak... de szépen, kedvesen és diplomatikusan megbeszéltem velük, hogy engedjenek be indenkit, és így is történt. Ezek után vettem észre, hogy Desi jó szokásához híven eltűnt. A csoporttásrai is rajtam keresték. Hívtam, nem vette fel. Néhányan elindultak egy másik helyre, velük indultam, hogy igazából céltalanul bolyongva rábukkanjak Desire... és meg is találtam, a Keletiben ült a földön. Visszamentünk Szimplába, ahol én elég szörnyen éreztem magam...aztán az utsó nappaival hazamentünk, mert azért nekem mégiscsak másnap előadásom volt...
A hazaúton beszélgettünk még egy jót, és aztán mindketten hullafáradtan estünk be az ágyba.... (szegény Timi.. minden éjjel bőven éjfél után belopóztam mellé:))