70 év

Fáj a derekam. Mint egy vén nyanya, esküszöm.
Elfogyott az erőm. Csak ülök itt, és dolgozgatni kéne egy előadáson, de nem fog az agyam. Lehet, hogy aludni kéne. De mókukerékben érzem magam, és nem látok kiutat. Márpedig ez a legnagyobb félelmem: a kilátástalanság. Pl nincs klausztrofóbiám, amíg tudom, hogy bármikor kijuthatok az aprócska helyről. Nincs vcíziszonyom, amíg tudom, hogy leérne a lábam. De amint elvesztem azt az érzést, hogy ura vagyok a helyzetnek, megöl a félelem. Most pedig minden csúszik kifelé a kezemből, s nincs már erő a tenyeremben, hogy megszorítsam, ami még van...