"A zene az kell, hogy ne vesszünk el..."

Régen tévéztem ennyit. Lassan kívülről tudom minden adó műsorát, és ha így folytatom, pár napon belül 3szor minimum látni fogom az HBO összes jelenleg vetített filmjét... Lassan egy hete egy hangot sem énekeltem... gondoltam, megkímélem az emberiséget, és most még magamat is. De attól függetlenül, hogy tudom, hogy borzalmas lenne, iszonyatosan megvisel ez a sellő-a-parton dolog. Jó lenne behunyni a szemem és minden apró gondomat (télleg aprók, mert most szép az élet) beleénekelni a végtelenbe, és hallani, ahogy távolodik... és végül elhal. Ezért egy csoda az éneklés. Ezért egy csoda a zene, s minden hangszer, az egyszerű triangulumtól a csellóig... mert bár közhelyes, de a zene télleg az érzelmeinket közvetíti... s ha akarjuk, nem csak közvetíti, hanem meg is szabadít minket mindentől, amit nem akarunk. (vagyis nagyjából... sajnos a matektól még a zene sem menthet meg:S) Szal... ezzel csak azt akartam mondani, hogy bármilyen hülyén hangzik, hiányzik a saját hangom... bár végül asszem az jött le, hogy zenéljetek... és ez jó is így:)