péntek, szeptember 05, 2008

nagyon örülök, hogy végül elmentem. hogy őszinte legyek, nem sok kedvem volt hozzá. sokat filóztam, és még úton odafelé is majdnem visszafordultam. kár lett volna. nem táncoltunk sokat, de az a kevés jólesett, sokat beszélgettem Zitscsel, ott volt Tüdő, a Kazimires sztori asszem emlékezetes, voltam Petivel, megismertem az öccsét, és jó volt az egész, nna. és reggel, amikor hazaértem, anyuék már ébren voltak. együtt fogat mostunk Timivel, ő suliba ment, én meg az ágyba. kellett ez már nagyon.