nagyon örülök, hogy végül elmentem. hogy őszinte legyek, nem sok kedvem volt hozzá. sokat filóztam, és még úton odafelé is majdnem visszafordultam. kár lett volna. nem táncoltunk sokat, de az a kevés jólesett, sokat beszélgettem Zitscsel, ott volt Tüdő, a Kazimires sztori asszem emlékezetes, voltam Petivel, megismertem az öccsét, és jó volt az egész, nna. és reggel, amikor hazaértem, anyuék már ébren voltak. együtt fogat mostunk Timivel, ő suliba ment, én meg az ágyba. kellett ez már nagyon.
péntek, szeptember 05, 2008
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

0 comment :
Megjegyzés küldése