péntek, szeptember 19, 2008

Az este úgy döntöttem, hogy az ágyban még hallgatom egy picit a kedvenc System számomat. Felkapcsoltam a villanyt, felültem az ágyban, és törökülésben hallgattam a zenét, és közben néztem a képeket a falon. Tudom, hogy Gigi képtelen volt kitenni a frissen festett falára a triumvirátus képeket, én pedig hirtelen felindulásból leszedtem őket. A bolondballagósat és a szalagavatósat is. Képpel lefelé letettem a polcra, majd a fülemben megszólalt a Nickelback Photographs című száma. Elnevettem magam, de ahogy hallgattam a zenét, és néztem a két kép üres helyét, azért elkentem néhány könnycseppet az arcomon. Mit tagadjam, fáj nagyon.