hétfő, november 21, 2005

Havazás.

Az az igazság, hogy minden barátom örül a hónak..., én viszont majd' meghalok. Gyönyörű, ez tény. De nehéz közlekedni, és ha már koszos vagy olvadozik, kifejezetten csúnya, el kell lapátolni (70 m utcafront!), és nem utolsó sorban hideg. Nagyon. Órákig vagyok wcn, mert mindent gondosan be kell tűrni mindenbe wczés után, nehogy meg találjak fagyni. A tél egy katasztrófa számomra. Szívbő utálom. A karácsonyt pedig... nem szeretem. Nem szeretem ezt az 'ajándékozzunkmegmindenkitmerthanemmegsértődik"-et. Én szeretek alkalom nélkül adni, és utálom, ha kötelező. Nem mellesleg pedig nem szeretek kapni. Tudom, hogy ez nem normális, de így van.
Színjátszón már volt darab, felolvasópróbát tartottunk. Amikor az elsősök olvastak, a hajamat téptem. Kegyetlen volt... A darab nagyon beteg, de nekem bejön. Majd...akit csak tudok, meghívok az előadásra. Majd meglátjátok. Az a baj, hogya a buszon, meg itt-ott rengeteg gondolat gyötör, tör elő, de ilyenkor minden sale a fejemből. Hihetetlen. Na majd egyszer.

2 comment :

  1. Névtelen írta...

    Most lebegjen a szemed előtt az, hogy "gyönyörű". Az, hogy latyak, meg csúnya, az még ráér egy ideig:)

  2. Névtelen írta...

    mien gondolat?