Nyugalom

Tegnap találkoztam Lacival. Féltem, hogy nem fogom megismerni, ráadásul sokan álltak a Teaház előtt... de végül megismertem, és ő is engem:) Nem akarom leírni, milyen volt... ezt a délutánt nem a blogomban, hanem a szívemben akarom emlékké alakítani. Csak annyit árulok el, hogy nagyon jól éreztem magam (este szegény Titinek folyton erről a három óráról meséltem:)) Eleinte nagyon feszült voltam - szóvá is tette -, aztán bár oldódtam, teljesen talán egyáltalán nem sikerült, fogalmam sincs, miért. ...elhatároztam, hogy természetesen fogok felöltözni... bár amit végül felvettem, rám teljesen jellemző viselet volt, mégis lehettem volna természetesebb...talán ezért nem tudtam feloldódni. Mondjuk már úgyis mindegy. Mindenesetre, sikerült magamat adnom. Nem játszottam valaki mást, mint ahogy ezt a hibát már néhányszor elkövettem néhány találkán.