kedd, szeptember 27, 2005

Mondd...

Legszívesebben elbújnék, és egy párnába temetném a fejem, hogy senki se lásson. Ott kezdődik, hogy ma egy buta, csúnya, jelentéktelen piros-sárga varangynak éreztem magam. Méghozzá egész nap. Se szépnek, se különlegesnek nem éreztem magam. Az elmúlt időszak után megerősítésre lenne szükségem... arra, hogy megerősödjön bennem a tudat, hogy nem csak a testem miatt kellek... és tudom, hogy suli van, és nehéz, és mindenki állati fáradt, de én ezt nem érzem... és az ég, ami eddig rózsaszín volt, most beszürkült... ránts ki ebből! Egyetlen szavadba s pillantásodba kerül... várom a hétvégét. Az csak a miénk lesz...

2 comment :

  1. Névtelen írta...

    ez a kééééééééééééééééééééép :-D

  2. pilli írta...

    :D