Seérzés

Se jó, se nagyon rossz. Nagyon vegyesen érzek. hát kezdem az elején. Szal az első benyomás még a buszon ért a gondolat formájában, amitől sírtam. Aztán amikor csak álltam és vártam a suliban, a suli előtt, de egyre magányosabb voltam, és egyre inkább sírhatnékom volt...aztán a következő érzelmi élmény az volt, amikor Laki meglátott és felkapott...úgy, hogy csak kapálózni tudtam...:) Imádom...mert olyan ari! Aztán nem is tudom már sorban..Susa és Dóra nagyon pozitív hatással volt rám, de valahányszor elment mellettem Titi, az ájulás kerülgetett...meg akartam érinteni...megölelni...megcsókolni...nagyon szeretem. Na mindegy...számomra a nagy sírások és a nagy nevetések napja volt ez. Meg a nagy hányingereké... a sulitól és ettől az érzéstől... aztán Titivel indultam haza, útközben pedig megbeszéltük, hogy átmegyek dvdzni.A buszon még sírdogáltam, és szétsajnáltam Titit, hogy egy ilyen lúzer mint én, ráerőlteti magát...szar lehet neki...de nem tudok megválni a közelségétől... kell, hogy ott legyen a közelemben. Aztán nála jó volt...olyan jó kis nyugis érzés. Megnéztük a K-PAX-et, imádom azt a filmet...majdnem bealudtam... a világ legjobb érzése, amikor hozzábújok!