szerda, szeptember 07, 2005

Nem hiszem el


Nagyon durva. Lehet, hogy régen minden nap elmentünk egymás mellett. Lehet, hogy váltottunk már mosolyt. Lehet, hogy akár szemeztünk is. Lehet, hogy milliószor elmentünk már etymás mellett. Ő ismeri szinte minden gondolatomat, írogat leveleket... és ha télleg találkoztunk már, akkor idegenként viselkedtem egy olyan emberrel, aki amúgy belelát a lelkem legmélyebb bugyraiba. Áh... nem tudom leírni, amit gondolok. Nem hiszem el, hogy ilyen létezik. Ilyen közel voltunk egymáshoz eddig is? Nem...ez számomra felfoghatatlan. Viszont most, hogy tudom, ilyen közel vagy, nem találkozunk valamikor? (amúgy, ha vki nem jött volna rá, Ricsiről van szó)

1 comment :

  1. Névtelen írta...

    Húú, ha tényleg Te voltál, akkor sokkal szebb vagy élőben, mint a képeken. Meg valahogy alacsonyabbnak képzeltelek. Oda akartam menni köszönni, de kocsival voltam, és megindult a sor..
    Ami viszont nem jó, hogy először a szomorúságod tűnt fel, és csak aztán jutott eszembe, hogy esetleg Te lehetsz..
    ...
    Találkozniiiii? Hááááááát, talán.. Majd.. Olyan fura lenne.