A zene az életem

A bejegyzés címe tulajdonképpen csak a képpel van összhangban... amúgy most nem erről akarok beszélni - habár ez teljesen igaz.

Ma belekukkantottam a Magnumba, és volt egy pasi, aki azt mondta: "Higgins, az én mottóm, hogy az élet szar, aztán meg jön a halál." Szal ez nem egy pozitív mondatka, de sztem muris:)

Találtam egy teóriát az alvászavarommal kapcsolatban: ez a cuna suli kifáraszt teljesen - de csak szellemileg. Fizikailag olyan friss vagyok, hogy szerintem simán fent tudnék lenni két napig egyben, áttáncolva az egészet. Szal... a szervezetem harmadannyi pihenést igényel, ezért nem tudok aludni... mert nincs rá szükségem. de így mentálisan egy rongy vagyok, nem mellesleg még mindig lázas (a struccpolitikám nem mulasztotta el:P), fáj a torkom... és mivel nem tudom kipihenni magam, ezeket sem tudom kifeküdni. Hogy mi lesz? Első nagy hiányzás. És az nem lesz lol.

ps. a salsa nekem megint nagyon bejött. Bár nem értem, hogy a forgásos lépésnek miért enchufe (konektor) a neve...:P